Leese Lovegood: 6.fejezet
Karácsony előtti egy hét. Elkezdődtek a karácsonyi bálra való felkészülések: táncórák, dekorációkészítés, díszítés.
- Na, Leese? Kivel mész a bálba? – kérdezte Hermione, Ginnyvel és vele tanultál a könyvtárba. Ginnyvel kibékültél, ami így hangzott:
- Lee, sajnálom hogy kiakadtam Ron miatt, tudod nem is kívánhatnék jobb barátnőt neki – vallotta be Gin, napokkal a veszekedésetek után.
- Barátnő... - ezek a szavak csengtek a füledben – Tudod én sajnálom Gin, szólnom kellett volna, de... - majd már nem bírtad tovább, el akartad mondani valakinek.
- Minden oké? – nézett rád aggódva.
- Nem, Ron nem a barátom, csak megcsókoltam mert jött Draco és Pansy én pedig sírtam. Nem akartam hogy lássanak könnyezni, ezért megcsókoltam, majd miután elmentek, elfogott a hév és újra megcsókoltam, nem gondoltam hogy tetszem neki és most nem tudok ebből kimászni, én nem hiszem hogy szeretem Ront, és tudom hogy csak kihasználtam. Szemét voltam – mondtad majd vártad Ginny reakcióját. Ő állt pár másodpercet, majd odajött és szorosan megölelt.
- Semmi baj, minden oké lesz, rendben? – majd belenézett a szemedbe te pedig más akkor kicsit sírtál.
- Igen – majd újra megölelted.
Ez volt a nagy kibékülésetek. (vissza a könyvtárba)
- Nem tudom, többen is meghívtak – mondtad miközben a ceruzával csavartad egy tincsedet. Már késő este volt de még tanulnotok kellett a holnapi vizsgára, ami az utolsó a félévre.
- Ron is? – kérdezte Hermione (ő is tudta).
- Még nem, de félek hogy holnap fog, elhívott a Roxmortsba.
- Biztos akkor fog – mondta Ginny.
- Nem szeretném ha meghívna, sokkal jobbat érdemelne nálam – sajnáltattad magad – például téged Hermione.
- Miért is engem? Én nem vagyok szerelmes belé vagy ilyesmi –szabadkozott.
- Egyedül fogok menni – ütötted bele a fejed a padba.
- Akkor ne is menjünk – hozta fel az ötletet Ginny.
- De szeretnék, majd elfogadom valaki meghívását, Ronnak meg elmondom az igazat, megérdemli – jelentetted be az ötleted.
- Biztos? – kérdezték.
- Persze, nehogy már miattam ne legyen egy kis mulatságunk – mondtad mosolyogva.
Indulni készültetek, amikor hangokat hallottatok. Draco és Pansy kézen fogva jöttek, majd megálltak abba a sorba ahol ti voltatok, nyílván nem láttak titeket. Pansy a falnak dőlt, Draco meg megcsókolta. És mégegyszer, és megint majd még egy párszor. Ti megpróbáltatok a másik irányba elmenni, de Ginny leejtett egy könyvet.
- Óh, nem láttunk titeket – mondta Pansy.
- Semmi gond – mondtad, próbálva kerülni a tekintetüket.
- Ha láttalak sem érdekelt volna – fordult vissza Draco Pansyhez, majd kisimított egy hajszálat Pansy arcából.
- Nem gondoltam volna, hogy egyszer itt látlak Malfoy, a könyvtárba – mondtad, mikor már összeszedted a bátorságod és megszólaltál.
- Én se, hogy te egy Weasleyvel vagy – mondta rád nézve.
- Mi közöd van hozzá Draco? – kérdezte Gin.
- Sok, de nektek erről nem kell tudnotok - majd rádnézett, tudtad hogy az asztronómiai tornyos estére gondolt.
- Mert mi történt? – kérdezte Pansy kicsit zaklatottan.
- Semmi amiről érdemes, valaha beszélni – vágta hozzád Draco. Ettől kicsit elbizonytalanodtál és rosszul is esett, amit ő nyílván látott és a helyett, hogy tovább gonoszkodott volna (amire számítottál volna), nem mondott semmit csak megfogta Pansy kezét és tovább mentek pár sorral. Ti pedig visszamentetek a szobáitokba.
Hajnalban, mikor felkeltél egy szárnycsapásra, egy levél volt az éjjeliszekrényen. ,,D" volt ráírva szóval biztos Draco küldte Pansynek, de amikor hirtelen újra odanéztél láttad, hogy van egy gémkapocs rajta, megfordítottad és egy levendula volt hozzá fűzve. A szíved hatalmasat vert, majd egy pillanatra megállt de utána rendesen kalapált. Ez volt bele írva.
Az első tánc az enyém Levendula.
D
Megszagoltad a levelet és levendula illata. Fogtál egy levelet meg egy pennát, hívtad Hookot (a félszemű baglyodat) és elküldetted Dracóhoz. A leveledben amúgy ez állt.
Majd, ha fagy szöszi
Lee.
Pár perc múlva újra jött egy levél.
Holnap az asztronómiai toronynál?
Vadul dobogó szívvel válaszoltál rá.
11-kor este, hozz szendvicset
Majd egy utolsó bagoly üzenet repült be a párkányra.
Te meg a mosolyod jó éjt Levendula.
És te egy utolsót válaszoltál.
Ki kell azt érdemelni, jó éjt Szöszi.
Volt benned egy rossz érzés, hisz mégis csak megcsalod Ront. De az arcodon széles mosoly volt, amit egyszerűen nem tudtál lemosni magadról.
YOU ARE READING
Draco x Leese Lovegood
FanfictionMiért ne érdemelhetné meg mindenki a szerelmet? Még egy olyan lány is akinek a családi árnyéka rávetődik az életére. Rossz kapcsolatot ápol a testvérével és az apjával és a szerelmi életében is hoz rossz döntéseket.