Mikaelsonba szeretve//Kol Mikaelson//

5.Fejezet

Reggel kiáltozásokra ébredtem.Gondoltam majd abbahagyja az a valaki.De ez a hang....túl ismerős.

-Hol van te állat?Tudom hogy te voltál.Add vissza!-ez..Rebeka?

-Nem.-ez pedig ha jól hallom Kol.

Mi van már megint?Úgy ahogy voltam elindultam le.Egy fehérnemű volt rajtam,de azért felkaptam a fekete átlátszó köppenyem,ami a combom közepéig ér.

-Mi van már?-kérdeztem reggeli kómás hangon.Marcel mellé áltam,aki az egyik oszlopnak dőlve figyelte a jelenetet.

-Csak a szokásos Mikaelson harc-vont vállat,és lenézett rám.Ő már megszokta hogy ebben alszom.-Egyépként jóreggelt.

-Jobbat.

Én is a két Mikaelson felé fordultam.Rebeka egy serpenyővel(?) a kezében hadonászott Kol felé.

-Tudod mennyibe került az a magassarkú?-kérdezte felháborodva Rebeka.

-Semennyibe,ugyanis megbűvölted az eladót.-forgatta a szemeit Kol.Ez kimondottan jól áll neki.

-Az nem lényeg.-legyintett Rebeka a szabad kezével.

-Nikék még alszanak?-néztem a mellettem lálóra.

-Úgy látszik,bár nem sokáig.

-Mi ez a hangzavar.-totyogott le Freya,de amint meglátott elkerekedett a szeme,és inkább a veszekedést figyelte.-Már értem.-sóhajtot fel.

-Ki az aki megzavarja nyugodt alvásomat?-hallottam meg Klaus hangját.Miért beszél ilyen régiesen?Látszik hogy ősi.-Pompás.-nézett Kolék irányába.-Miért vagy már majdnem mesztelen?Vendéged van?-húzza fel szemöldökét.Mellette Elijah megböki a könyökével.

Én a szememet forgatom.Miért hiszi azt mindenki hogy valaki van nállam?

-Ebben alszok.-vonom meg a vállam.

-Tényleg,de van hogy az egyik TŐLLEM LOPOTT pólóban alszik.-hangsújozta ki a számára lényegesnek tűnő információt.

-Értem.-bólogatott Elijah.

-Min veszekednek?-bök a fejével Freya Rebbekáék felé.

-Egy cipőn.Elméletileg Kol elvette Rebeka magassarkúját.-nézek a nappali felé.

-Minek,hogy hordja?-amint Klaus kimondta elröhögtük magunkat.Kol,egy magassarkúban.Igazi főnyeremény.

-Kitudja.-vont vállat Marcel,miközben próbálta visszatartani a nevetést.

Rebeka elindult a serpenyővel Kol felé.Na neeem...Nem fogjám az ÉN serpenyőmet erre használni.

Odasuhantam Bekah elé,és kivetem a kezéből a tárgyat.

-Nem fogsz az ÉN serpenyőmmel hadonászni.Még behorpad.-bigyesztem le a számat.A vicc kedvéért megnézem van-e rajta horpadás.

-Nyagyon vicces.-forgatta a szemét Beka.

-Tudom.-vigyorogtam.-De viccet férretéve...ha valamelyik bátyádat ki akarod nyírni...Ne az én konykai eszközeimmel ha lehet.A pincében van egy csomó cucc.Basebol ütő,teniszütő,tollasütő...-soroltam fel.Majd a serpenyővel a konyha felé indultam.Eltettem a helyére,és a nappaliba mentem.Töltöttem magamnak egy italt,és a kanapéra ülve néztem,ahogy Beka egy basebol ütővel kergeti Kolt.

-Rendben,rendben.A fotel alatt van.-emeli fel a kezeit védekezően.A mozdulat miatt a fehér póló megfeszül a bicepszén,ami egyátalán nem kerüli el a figyelmemet.

-Liz,Liiz.-hallottam meg Marcel hangját.

-Mi van?-mordultam rá.

-Semmi.-vigyorgott rám.