A láthatatlan bilincsek foglya (One Piece FF)

11. Fejezet

Helló! Ez lenne a következő fejezet, Marco találkozik a legénységgel. Remélem, hogy tetszeni fog, 1566 szó. Jó olvasást!

Marco meglepett volt. Nem... ez alábecsülés. Újra sokkos állapotba került.

Másnap reggel Luffy eljött érte mondván, hogy bemutatja mindenkinek. Ezúttal egy régi szalmakalapot viselt, amit Marco biztosan, hogy látott már valahol. Luffy újra az ölébe vette és elindultak.

Egy ideig kanyarogtak a folyosókon, aztán a lány belépett egy nagy szobába, ahol tizenhárom... személy ült, bár tizenöt szék volt, egy az asztalfőn. Luffy oda ült le, Marcoval az ölében. A hosszú asztalnál Luffytól jobbra Zoro ült, már látta őt a hajón. Tőle jobbra egy lány volt, narancssárga hajjal, és... kissé sokat mutató ruhákkal. Utána következett egy göndör, fekete hajú férfi, hihetetlenül hosszú orral. Marcot nagyon emlékeztette valakire, de nem jutott eszébe. Sérülései miatt az agya még mindig lassú volt. Mellette egy szőke hajú, göndör szemöldökű ember ült, aki szív alakú szemekkel nézte Luffyt. Marco valamiért nem kedvelte. Utána Gin következett, aztán a Chopper nevű tan... rénszarvas. Majd... Marco megesküdött volna rá, hogy a széken Nico Robin ült. Egy tengerészeti bázison. Teljesen nyugodtan.

Majd Marco elérte az asztal végét, és áttért a másik felére. Egy... kék hajú kiborg következett. Egy kiborg. Egy hatalmas kiborg, aki csak egy alsónadrágot és egy nyitott inget viselt, és még nem volt vége! A következő egy csontváz volt! Egy élő, lélegző, csontváz! Marco biztos volt benne, hogyha a lány nem tartaná, akkor lábai már nem bírták volna el a súlyát, pedig most éppenséggel elég kevés volt. Egy csontváz? Komolyan? A csontváz jobbján valamiért egy üres szék volt. Talán az illető nem volt a bázison. Utána az ikrek következett, aztán újra egy ismeretlen. Az illető egy férfi volt, húsz - huszonöt év körül. Fekete haja és vörös szeme volt. Tőle jobbra, Luffy balján egy tengerészeti egyenruhás férfi ült. Barna haja volt, de jobb szemét frufru takarta. Látható szeme barna volt, míg a jobbnál nem látta a színt.

Marco nem értette, hogy miért visel Luffy szalmakalapot, ha eddig nem tette, miért van itt Nico Robin, miért csak az utolsó ember viselt tengerész egyenruhát, miért van itt egy élő csontváz, miért nincs felöltözve teljesen a kiborg... és még rengeteg dolog. A beszélő rénszarvason még mindig nem tette túl magát.

- Kapitány - chan! - szólalt meg először a göndörszemöldökű. - Annyira örülök, hogy visszatértél! Nélküled nincs fény ezen a szigeten!

- Köszönöm, Sanji. - mosolygott Luffy.

Miért hívják kapitánynak? Nem altengernagy? Ugh... még egy kérdés. Kezd fájni a fejem.

- Sencho* - san, az a madár egy zoan típusú gyümölcshasználó? - kérdezte Nico Robin. Marco megdermedt, tekintetét lassan a nőre vezette.

- Igen, az. - válaszolt Luffy, nem zavarta a férfi ijedtsége. - Marijoán tartották fogva egy ketrecben. Saint Varius találta másfél hónapja Sabaodyn. Nekem adta ajándékba, mivel egy hónap múlva a születésnapomon nem lesz Marijoan, így nem találkozunk. Szerencsére így csak Marinefordban kell lennem egy hetet, nem kell elmennem oda is.

Születésnapi ajándék? Hány éves lesz? Olyan kicsinek tűnik...

- Így már értem. - mondta Zoro. - Tényleg szerencsés dolog.

- Az. - majd a lány balra nézett, a tengerész egyenruhásra. - Gilbert, hogy halad a tengerészek és az őrség képzése?

- Természetesen jól, mivel rám bíztad!

- Persze, persze. Akkor mindenkitől szeretnék jelentést kérni, hogy mi történt, míg nem voltam itt.

- A projekt, amin dolgozom, jól halad. - beszélt a narancssárga hajú. - A szigetfelhő, amit póbálok létrehozni már néhány percig elbírja a súlyom. Szerintem pár hét múlva befejezem.