A láthatatlan bilincsek foglya (One Piece FF)

1. Fejezet

Helló! Ez lenne az új könyvem első fejezete! 1342 szavas lett, remélem tetszeni fog. Luffy még nem jelenik meg, ez a fejezet kicsit olyan, mint egy prológus. Jó olvasást, kíváncsi vagyok, hogy tetszik!

Mióta Thatch visszatért a küldetéséről azzal az ördöggyümölccsel, Marconak nagyon rossz érzése volt. Ráadásul ezek a rossz előérzetek mindig valóra váltak valamilyen formában. Lehet, hogy ez a főnixgyümölcs melléhatása volt, vagy valamilyen hatodik érzék - nem haki, lehet, hogy képzett volt benne, de a jövőbe csak egy, néha két pillanatot látott - esetleg egy ilyen nagytestvér-kistestvér dolog. Szóval a rossz érzése miatt úgy döntött, hogy meglátogatja a szakácsot és beszélget vele kicsit most este. Pár perc után kiderült, hogy ez élete legjobb döntése volt, természetesen az után, hogy Fehérbajusz kalóz lett.

Már akkor úgy gondolta, hogy valami nincs rendben, mikor Thatch ajtaját nyitva találta. Testvére mindig becsukta, mint itt mindenki, a magánélet megtartása érdekében. (Ráadásul Haruta és Thatch sok csínyt követett el a hajón, így biztonságosabb volt.) Gyorsabban lépkedett, majd elérte a szobát. Amint odaért, a szeme kikerekedett. Soha, soha nem gondolta volna, hogy családjukban egy álnok kígyó, egy gonosz áruló is helyet kapott. A hálátlan féreg - nevén Teach - épp le akarta szúrni hátulról a védtelen öccsét.

- THATCH! - kiáltott, mire a szakács rémülten felnézett Teachre, aki éppen lesújtott volna a késsel. Marco figyelmeztetésének hála a férfi arrébb tudott lendülni, így a kés a bal vállába fúródott a szíve helyett.

- Thatch! - ugrott oda hozzá a főnix, hogy megnézze a sebét. - Teach! Mi a fenét művelsz, yoi?!

- Zehahahaha! Ne tedd tönkre a terveim, Marco parancsnok! - hajolt le Teach, majd felvette az elgurult ördöggyümölcsöt a földről. - Ezzel az erővel én leszek a leghatalmasabb, ahogyan az az ember megmondta! - majd kirohant a szobából, a fedélzet irányába.

Az az ember? - gondolta Marco, de Thatch nyöszörgése elterelte a figyelmét, a gondolat olyan gyorsan távozott, ahogy érkezett.

- Hé! Mi történt, miért kiabáltok? - jelent meg az ajtóban bosszúsan Ace, majd rögtön le is sápadt. - Thatch...? M... Mi történt?

- Ace! Vigyázz Thatchra, yoi! Teach szúrta le, menekül! Elfogom! - száguldott ki Marco a szobából hibrid alakjára váltva, majd felsuhant a fedélzetre, mely teljesen kihalt volt, néhány őrszemet kivéve. Eközben, akik látták az első osztály parancsnokát repülni a folyosókon tudták, hogy baj van és követték. Lassan egyre többen gyülekeztek a fedélzeten.

- Ataru! - kiáltott Marco egyik beosztottjának. - Menj, és szólj Oyajinak*, yoi! Teach áruló, majdnem megölte Thatcht, hogy megszerezze a démongyümölcsét, yoi!

- I... Igenis, Marco parancsnok! - száguldott el a kalóz. Teach ezalatt a hajó orrában állt, és vigyorgott volt társaira. Közben sötét alakok másztak át a korláton és mögé álltak.

Pár pillanattal később a hajó erősen megremegett, majd tompa puffanásokat éreztek, mikor a dühös Fehérbajusz kilépett a fedélzetre. Bár a hódító hakit nem használta, a dühe szinte kézzelfogható volt. Az égen sötét felhők gyülekeztek, dörgést lehetett hallani. Valahol lecsapott egy villàm.

- Teach! Magyarázatot! - dörögte a kapitány. Ez most nem az a kedves hang volt, amelyiket fiaival használt. Ez a hangszín az ellenségeinek szólt. - Egy törvény van ezen a hajón, de te megszegted! Mondd el, hogy miért ne öljelek meg most azonnal!

Az árulót nem igazán érdekelte volt kapitánya mondandója. Halkan súgott pár szót egyik társának, aki kiugrott a hajóról, valószínűleg oda, ahonnan jött, majd rondán elvigyorodott. Eközben Ace is megérkezett, miután egy ápolóra hagyta a sérültet.