Manna Bayley egy 25 éves londoni lány. Apja éttermében dolgozik, öccsével.
Manna felszolgálóként, az öccse, Felix pedig a konyhán sürög-forog, miközben apjuk az irodában intézi a papírmunkákat. Ana Bayley-David Bayley felesége, illetve Manna és Feli...
Az időmérő után vissza indultam a hotelbe ahol megszálltam. Ma estére hívtak el a fiúk erre a kis "összejövetelre". Elméletileg Daniel értesíteni fog a pontos részletekről, ezért is gondoltam úgy, hogy a szobámba megyek. Ott úgyis könnyedén megtalál, hisz a mellettem lévő szoba az övé.
Belépve a szobámba, az első dolgom az volt, hogy csináltam magamnak egy életmentő kávét, és levettem az aznap viselt ruháimat, tehát lényegében a fekete fehérnemű szettemben bóklásztam a szobába. Lemostam a sminkemet is, mert az esti találkozóra mások az elképzeléseim mind ruha, mind smink téren.
Mostanában egyre többet gondolok Anyára. Hiányzik, hogy nem tudom vele megbeszélni a lelki problémáimat. Annyira kíváncsi lennék, hogy büszke lenne-e most rám. Rengeteg lelki erőt adna, hogyha még egyszer utoljára, egy pillanatra láthatnám, és átölelhetném. Igyekszek olyan döntéseket hozni az életemben amivel mosolyt és büszkeséget csalhatnék az arcára.
Próbáltam el hesegetni a gondolataimat, nem szeretnék letört hangulatba menni erre az esti akármire. Elfogyasztottam a kávémat, zenét hallgattam és próbáltam kikapcsolódni, ami teljesen jól is ment addig a pillanatig amíg valaki el nem kezdett dörömbölni az ajtómon, Egy pillanatra azt hittem, hogy megáll a szívem!
Arról teljesen megfeledkezve, hogy fehérneműben, smink nélkül vagyok, ajtót nyitottam teljesen nyugodtan. Csak akkor esett le hogy gáz van, amikor megláttam hogy a világ valószínűleg legperverzebb embere áll velem szembe, aki nem igazán a szemkontaktust kereste, sokkal inkább lejjebb vándoroltak mogyoró színű szemei.
-Titkon tényleg erre vágytam, de nem tudtam hogy ez ilyen hamar sorra fog kerülni!-osztotta meg gondolatait velem Daniel, miközben megvillantotta fogsorát.
-Bejössz, vagy megvárjuk amíg valaki elhalad a folyosón és meglátja, ahogy a testemet bámulod?-kérdeztem kissé idegesen.
Befáradt a szobámba és helyet foglalt az ágyam szélén.
-Először is, nem miattad nincsen rajtam ruha, csak egyszerűen így kényelmesebb, és nem számítottam a látogatásodra. Másodszor, erről senkinek egy szót se Ricciardo, különben nem tudom, hogy mit csinálok veled!-álltam vele szembe, és próbáltam egy picit szigorúnak tűnni, ami elég viccesen nézhetett ki külső szemmel.
Daniel megfogta a derekam és az ölébe húzott. Rögtön libabőrös lettem, és köpni-nyelni nem tudtam. Nem tudtam mit kéne csinálnom, de megakadályozva azt, hogy leboruljak az öléből, két kezemet nyakai köré fontam és mélyen a szemeibe néztem. Két erős, férfias keze a csípőmön pihent, és a vágytól csillogtak szemei. Próbáltam az én szemeimben elrejteni ugyan ezt a vágyat, de nem tudom mennyire volt sikeres.
Közelebb húzott magához, hogy egyértelművé tegye, miért is húzott az ölébe, majd megcsókolt. Ahogy forró ajka az enyémhez ért, már elfogadtam a tényt, hogy nem tudom eltüntetni a vágyat a saját szemeimből. Még magammal sem tudom elhitetni azt, hogy én ezt nem akarom. Mert akartam, minden porcikámmal. Ajkai elkezdtek lejjebb táncolni a számról a nyakamra, és finoman elkezdte csókolgatni azt. Az én számat pedig akaratom ellenére is elhagyta egy halk nyögés, és ujjaimat a hajába kulcsoltam. Ledöntött az ágyra, felém hajolt és vadul csókolóztunk. Kijött minden feszültség belőlünk. Belőle a stressz az időmérő miatt, belőlem pedig a stressz, leginkább Ő miatta. Az elejétől kezdve egyértelművé vált, hogy vonzónak tartjuk a másik külsőjét. Várható volt, hogy ez előbb vagy utóbb meg fog történni, csak én az utóbbra tippeltem volna. És véleményem szerint ez eléggé "előbb".
-Sajnálom.-hagyta abba az eddig folytatott cselekvését, és ledőlt mellém az ágyba.
-Mit sajnálsz most így hirtelen?-néztem rá érthetetlenül. Az egyik pillanatban még konkrétan le sem tud szállni rólam, most pedig bocsánatot kér a semmiből.
-Jobb lesz ha készülődünk, ne hogy elkéssünk Landoéktól. De később erre még visszatérhetünk.-mosolygott pimaszul majd egy puszit nyomott a számra.
-Oké, igazad van. De ha már itt vagy, segít kiválasztani mibe menjek.-mondtam mosolyogva a pilótának, majd a bőröndömhöz léptem, és megmutattam neki a lehetséges opciókat.-Van ez a sötét zöld, szatén, spagetti pántos térdig érő-oldalt felvágott ruha, amihez ezt a fekete magassarkút tudnám húzni. Mit szólsz?
-Csodásan hangzik Manna, de szerintem elég egy farmer és egy fekete póló.-nevette el magát Daniel, aki még mindig az ágyamban hevert.
-Ezt inkább meg sem hallottam. Bár számíthattam volna rá, hogy egy ilyen választ fogok tőled kapni. Mondjuk ha kinyögnéd, hogy hova megyünk egyáltalán, akkor lehet tisztában lennék azzal hogy mit kéne húznom..-mondtam szemforgatva az ausztrálnak.
-Egy közeli clubba megyünk. Lesz egy buli, de mi a VIP részen leszünk a biztonság kedvéért.
-Tehát akkor ne a szatén ruha legyen. Ó, van egy fehér, testhez simuló ruhám. Őt fogom húzni, a Te McLarenes dzsekiddel, és egy platformos, magas szárú, fehér Converssel. Szuper. Át hoznád a szobádból azt a dzsekit amíg készülődők?- kérdeztem izgatottan, úgyanis a fejemben nagyon jól nézett ki ez az outfit.
-De akkor lemaradok az öltözködésedről.-mondta "szomorúan" Daniel.
-Ma már éppen eleget láttál szerintem, szóval nyomás! Illetve neked sem ártana készülnöd.-mondtam, majd segítettem neki kikelni az ágyamból, és kiengedtem a szobámból.
Miután felhúztam a választott ruhámat és cipőmet, egy barna tust húztam szemhéjaimra, szempillaspirált és egy átlátszó szájfényt tettem még fel. A hajamat csak kiengedve hagytam, és enyhe hullámokat tettem bele a hajgöndörítőm segítségével. Amíg készülődtem, végig Danielen járt az agyam. Egyszerűen nem tudtam hova tenni a mai cselekvését. Nyilván, nem kellett volna fehérneműben ajtót nyitnom, de ez nem mentség arra, hogy kis híján lefeküdtünk, majd csak a semmiből bocsánatot kér. Nem tudom, hogy mire számítsak őszintén a ma este/éjszaka után, de kíváncsian várom, hogy hova sodor az éj.
К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.
(Csak hogy lássátok, erre a dzsekijére gondoltam :D)
Sziasztok! Hosszabb kihagyás után, újra úgy érzem hogy betudom osztani úgy az időmet, hogy gyakrabban írjak nektek részeket. Mindenképpen úgy éreztem hogy ma posztolnom kell.
1., Tegnap volt Lando születésnapja! El sem hiszem, hogy ez a kis bébi pofa 22 éves lett! <3
2., Ma volt a Sao Paulo GP, és nagyon elkeseredtem. Szegény Landonak a verseny legelején defektje lett, így az ötödik helyről, rögtön visszaesett a huszadik helyre. És Daniel.. drága egyetlen Danielem.. Hát ez nem az ő hétvégéje volt. Tizenegyedik helyről rajtolt, és egész szépen feljebb tornázta magát, viszont az autója elvesztette az erejét, így ki kellett állnia a versenyből. Vérzik a szívem a McLarenért, mert nagyon drukkolok nekik, hogy Ők legyenek a harmadikak, de mostanában jobban fekszenek a hétvégék a Ferrarinak. (Félre értések elkerülése végett, Carlost és Charlest is nagyon szeretem, de inkább vagyok McLaren drukker, mint Ferrari) Én azért bízom bennük, és továbbra is nagyon szurkolok nekik! Let's get it Papaya team <3
Ti nektek mi a véleményetek az utóbbi két hét eseményeiről? Szerintetek a Ferrari, vagy a McLaren állhat majd a dobogó harmadik fokán?
