Henry;
-Jól van, szívem, semmi baj, jól cselekedtél.- öleltem magamhoz a zokogó lányt. Szegényt gondolom annyira megrázták a történtek, hogy legszívesebben most elszaldna.
- Megöltem.- bújt hozzá a mellkasomhoz még jobban és egyre jobban sírt. Majd' megszakadt a szívem érte.
Bella:
Henry szorosan ölelt magához, de mégis úgy éreztem, hogy egyedül vagyok. Ő probált nyugtatni, de nem tudtam el engedni a tényt, hogy megöltem egy embert. Egy ártatlan életet vettem el. Vér tapad a kezemhez, gyilkos vagyok. Henry még jó sokáig ölelt és puszilgatott, akkor csak rá volt szükségem. Pár perc múlva megnyugodtam, így ő be tudott vinni. Felvitt a szobánkba... olyan fura még kimondani, már egy szobában alszunk, miután össze jöttunk minden cuccomat átvitette az ő szobájába. Így most ott alszok. Letett az ágyra és én már annyira fáradt voltam, hogy rögtön elaludtam. Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de én sírás után gyorsan elalszok és akkor tudok a legjobban aludni.
Később:
Arra keltem, hogy valaki dobol és énekel. A dob hangját ezer közül is megismertném, mert én is dobolok, meg gitározok, zongorázok és basszus gitározok. Nagyon szerettem a zenét régen,amikor nagyon kicsi kb 5 éves mindig rocksztár akartam lenni. De ez sajnos nem sikerült. De egyre kiváncsibb lettem, hogy merre van Henry, mert itt még zene szobát nem láttam. De arra, hogy ez Henry, hogy jöttem rá? Ez könnyű, egyedül mi vagyunk a házban, a bejárónő szabadnapos, az őrök meg most nem jöhetnek be a házba, mivel Henry itthon van, és én sem lehetek hisz itt vagyok, szóval csak ő maradt. Elindultam abba az írányba, amelyikből a hangokat hallom, miért nem mondta, hogy ilyen jó hangja van és, hogy tud hangszeren játszani? Amikor megtaláltam a szobát, bementem és megláttam Őt a dobnál ülve énekelni. Nagyon jó hangja volt, de rá jöttem valamire. Én ezt a zenét ismerem, ez a Måneskintől az IWBYS, imádom ezt a bandát, nagyon jó zenéik vannak. Gitáron is eltudom játszani, és ekkor felvillant a villanykörte a fejemben, Henry csak most kezdte ezt a számot és az elején még nincs is basszus, így tudnám kísérni a gitárral ami mellettem van. Gyorsan meg néztem, hogy be van-e dugva a kihangosító a konnektorba, és be volt, a gitárba is be volt dugva a madzag másik fele szóval müködnie kéne. Gyorsan felvettem a gitárt és pont kezhettem játszani. Henry meghalott és felém nézett, nagyon meglepődött, csak nem tudom min. Azon, hogy tudok játszani, azon, hogy így tudok játszani vagy azon, hogy ismerem a számot.
Henry:
A zeneszobámban doboltam, amikor meghallottam, hogy valaki elkezdtett a basszusgitáron játszani. Én mindig is rajongtam a zenéért, ezért több hangszeren is játszok. Tudok dobolni, gitározni hegedűlni. Van egy zobgorám, ami még apámé volt, de nem tudtam megjegyezni a billentyűket. Így feladtam. Elnéztem a gitárok felé, és alig hittem a szememnek. Bella ott játszott olyan technikával, amilyet még soha nem láttam, sokkal jobban játszott, mint én. De még az is meglepett, hogy ismerte ezt a zenét. De igazából nagyon örültem neki, azt hittem nem szereti a az ilyesmi zenéket, de kellemesen csalodtam. Jó tudni, hogy ő egyáltalán nem olyan Barbie baba mint az exem. Amikor vége lett a számnak, feláltam és oda mentem hozzá.
- Mióta tudsz gitározni?- erre már nagyon kiváncsi voltam.
YOU ARE READING
My Love Story
RomanceBella Parker vagyok 20 éves. Elraboltak és egy arrogáns üzletemberhez kerültem. Ami a legrosszabb, hogy én beleszerettem. Talán én is lehetek boldog, mint az a sok lány a könyvekben és filmekben, vagy a hepiend csak egy mese?