F*ckin teen society{Befejezett}

Day 3

#Szerencse #Fiú #Francba #Eső #NukuEsernyő

Régen írtam...nagyon régen. Nos nem történt sok említésreméltó dolog, tehát nem lett volna értelme, egészen a mai napig.

Reggel a szokásos lehangoló szituáció, nyomorúságom legfelsőbb határainak feszegetése. Zötykölődés a buszon, aztán az 'imádott' iskolában töltendő napom, imádom a körforgást! Végigbattyogtam a zsúfolt folyosókon, egészen addig míg abba a terembe nem értem, ahol az első óránk(angol yeah!-tényleg szeretem)kezdődött. Bevackoltam magam a bal oldali sor utolsó előtti padjába, és max hangerőre tekertem a telefonom, amiből üvöltött az aznapi hangulatomat jellemző zene: Scissor Sisters- I can't decide. Ujjaimmal az ütemet vertem a padon, és halkan dúdoltam, amikor is egy árnyék vetődött rám. Értetlenül emeltem magasba a fejem, fogalmam sem volt, hogy ki az, és mit akar tőlem! Nos, a buksim megemelésével sem léptem előrébb, mivel egy ismeretlen sötétbarna hajú srác álldogállt előttem. Szemöldökömet ráncolva bámultam rá, majd az egyik fülest kivettem a fülemből.

- Igen?- kérdeztem nem túl barátságosan.

- Azt hittem poénkodsz, de tévedtem, szóval inkább élnék ha nem baj!- nevetett erőltetetten. Aztán leesett, na most rendesen beégettem magam, éppen a dal refrénjét énekeltem, ami így hangzik:

"I can't decide whether you should live or die..."- azt hittem ott helyben meghalok.

- Bocsi, szeretem ezt a számot!- mentegetőztem halkan.

- Nincs semmi gond, csak gondoltam megkérdezem, hogy nem ülhetek-e melléd, mivel máshol nincs üres hely!- villantotta rám hófehér mosolyát.

- Hogyne...- pakoltam a széken elhelyezkedő táskám magam mellé, így helyet tudott foglalni, bár még volt vagy 3 három teljesen üres pad, de ahogy gondolja, úgysem szólok hozzá!

- Gyerekek csend leygen! Ha jól látom van egy új diákunk, megtennéd, hogy  bemutatkozol?- intette csendre az osztáyom, és szólította fel a fiút egyszerre a harmincas éveiben járó nő.

- Persze!- pattant fel a srác, mire mindenki hátra kapta a fejét.

- Miért ül Béna/Balfasz(ki hogy hív) Bonnie mellett?- na remek, már csak ez hiányott.

- Gyerekek!- háborodott fel Ms. Naily.

- Khm...- kezdte a fiú- ...szóval a nevem Ashton Troth, 16 éves vagyok, és most költöztünk ebbe a városba, rajz tagozaton leszek(az osztályom biosz-rajz tagozatos), remélem hogy a társaság is olyan remek, mint a hangulat!- nevetett, majd aprót bólintott, és helyet foglalt. Oké, egy újabb swag yolo srác, hű de király! Rajzon eddig is csak egy fiú volt, ő is az ultramenőkhöz tatrtozik, és rohadtul idegesítő, ahogyan fél méterre felzselézett szőke hajával és villogó zöld szemeivel, és 2 bioszos haverjával járkál fel-alá a gimiben, mint valami híresség, irritáló.

- Hé, pszt!- szólongatott, de mivel figyelmen kívül hagytam belecsípett az oldalamba!

- Mi a franc van veled?- folytottam el a sikolyom, és szemrehányóan bámulam rá, az angolkönyvem helyett.

- Valami bajod van velem?- nézett farkaszemet velem, és csak akkor tűnt fel, hogy milyen szép szürke, vagy halványkék(nem tudtam egyértelműen, feltűnés nélkül megálapítani) íriszei vannak.

- Dehogy, de figyelni szeretnék!- fordultam előre.

- Na, most komolyan!- hajolt be elém-, nagyon felcseszte az agyam- Miért viselkednek ilyen undokul veled?

- Ha?- kaptam felé a fejem, észrevette? 

- A többiek, nem valami szép dolgokat mondtak rólad...