10. Újra fogoly lettem

1.2K 28 2
                                    

      Már 2 napja itt vagyok ebbe a szobába. Csak akkor jön  be valaki amikor enni hoznak. Nem tudom miért tartanak itt.
Most kellene hozzák az ebédet de Mike helyett egy másik pasi jött be az ajtón.

- Jöjjön  a főnök hívassa.-ezzel karon fogott és egy másik helyiségbe vitt át, amitől őszintén kirázott a hideg.

       Ebbe a szobába minden fajta kínzó eszköz megtalálható volt. Nagyon féltem hogy mi fog most történni velem. Leültettek egy székre és a karomat hátra kötözték, majd vártunk. Egyszer nyitódott az ajtó és az a férfi jött be akivel első nap beszéltem.

- Nos Zora, - mi a franc honnan tudja a nevem- sajnálom hogy meg kellett várassam.
- Honnan tudja a nevem? És mit akar tőlem?
- Hogy mit akarok? Megmondom, szépen mindent amit csak tudsz Connor Davies-ről elmondasz nekem. Ha nem akkor zsákba visznek ki innen.
- Soha- nem tudom miért védem azt a mogorva majmot, valamiért ösztönösen jön.
- Akkor kezdjük- mondta majd elvett egy kést és a bal combomba szúrta. A fájdalomtól majd össze pisiltem magam, de az arcomon közbe semmi se látszott.
- Na akkor most mégegyszer mondom, szépen elmondasz mindent amit csak tudsz Connor Davies-ről.
- Én meg, most mégegyszer mondom hogy nem mondok semmit .
- Te akartad- majd megfogott még egy kést és a másik combomba is beleszúrta, majd ott hagyott.

        Az emberei is kimentek. Egy kis idő múlva egy embere vissza jött és kivette a késeket a lábamból és mind a kettő lábamat valami géz szerű anyaggal  bekötötte. Majd ő is kiment.

       Pár óra elteltével  megint vissza jött a pasi aki a lábamba szúrat a késeket. Nem tagadom az meg mindig rohadtul fájt. Már kezdtem izzadni is és úgy érzem hogy lázam is, szóval ezek szerint elfertőződött, szuper.

- Na lássuk hátha megered majd most a nyelved. Szóval mindent szépen elmondasz amit tudsz Connor Davies-ről.
- Nem fogok semmit se mondani, ha akarsz ölj meg- még mindig nem tudom miért védem azt az állatot.
- Oké- mondta , majd valamit a keze köre csavart és olyan pofont osztott le hogy még a könnyem is megeredt, majd újból kiment.

        Már egy jó ideje itt lehetek, de egyszer csak lövések hangjára leszek figyelmes. Félek, csak ennyi jár az eszembe. Félek hogy mi lesz most velem. Ezen kívül rohadtul fáj a lábam és az arcom is. Majd egyszer csak nyitódott az ajtó és  belépett...

Rab voltam...Donde viven las historias. Descúbrelo ahora