Hey Angel [One Direction FF.] 18 + Befejezett

21 fejezet

Amikor meghallottam az ajtónyitódást szorosan lehunytam a szemeimet. Had higgye csak azt, hogy elaludtam. Bár... Ki tudja, lehet nem vette be, mert leült mellém közvetlen az ágyra.

-Ma két alkalmazottam összetört egy-egy tálcányi poharat, annyira megilletődtek a produkciód láttán.-jegyezte meg halkan.

-Remélem nem rúgtad ki őket...-szólaltam meg végül.

-Nagyon nehéz volt megállnom, de nem. Belegondoltam a helyzetükbe és valszeg én is ezt tettem volna.-merengett el.

-Tudom, hogy azt hiszed, hogy ezzel a mai produkcióddal jót tettél volna, de nagyon megbántottál. Az, hogy ilyen szinten visszautasítottál miután én szerelmet vallottam neked az egyben fájdalmas volt és sértő.-beszéltem halkan hozzá és nem szándékoztam ránézni.

-Tudom, de Diana... Én nem a jó fiú vagyok.-félbeszakítottam mielőtt még meggyónná nekem a bűneit.

-Elég volt, Liam! Erre nem vagyok kíváncsi! Én New Yorkban boldog voltam veled és ha te ezt nem vagy hajlandó figyelembe venni, akkor nem tudok veled mit kezdeni. Ha két nap múlva ott leszel az oltárnál akkor hozzád megyek, de ha nem leszel ott akkor többet nem látsz engem...és a babát sem.-simítottam a hasamra a kezemet és ráemeltem a tekintetemet.

-TESSÉK?!-állt fel hirtelen és a hajába túrt.-Terhes vagy?-lepődött meg.

Ekkor viszont kitört belőlem a nevetés, de úgy, hogy már a könnyeimet törölgettem.

-Nem, csak gondoltam így drámaibb lesz a jelenet. Az volt, nem?-vihogtam, mint egy hülye. Szegény Liam majdnem szívinfarktust kapott az álhírtől.

-Biztos?-nézett rám gyanakodva.-Így görbülj meg?-mutatta a kis ujját.

-Így görbüljek meg.-helyeseltem.-De komolyan, Liam.-tértem vissza az eredeti témához.-Szerintem jobb lesz, ha erre a két napra átköltözöl egy másik szobába, mielőtt még elküldesz a világ másik végébe álmomban.-biccentettem a már összekészített cuccai felé, amiket szerényen kiszórtam neki.

Erre nem tudott, mit mondani, így csendben szedte a cuccait és már itt sem volt...

Ezt az éjszakát valahogy túléltem, de közvetlen az esküvő előttin kivoltam. Csak forgolódtam és attól tartottam, hogy Liam tényleg nem fog eljönni. Mi lesz ha tényleg nem? Sírni tudtam volna a bizonytalanságtól. Majdnem meg is tettem, de kopogtak az ajtómon.

Amikor kinyitottam Liam azonnal megcsókolt.

-Nem bírtam nélküled lenni.-vallotta be, de én ellöktem magamtól.

-Nagyobb segg vag, mint Nicki Minaj-é!-fonom dühösen keresztbe a karjaimat a mellkasom előtt.-Kikészíted az idegrendszeremet! És a hormonjaimat! Ma egész nap fagyit akartam enni, de nem ettem mert olyan idegeben voltam, hogy az csak na! Szerinted milyen érzés, hogy nem tudom, hogy el akarsz-e venni?-csesztem le újból.

Ő csak szó nélkül átölelt.

-Szerinted, ha egy éjszakát nem bírok ki nélküled akkor egy életet hogy fogok?-puszilt bele a hajamba.-Ott leszek az oltárnál, Diana.-ígéri meg.

-Biztos?-suttogom.

-Biztos. Most pedig akkor szerezzünk neked fagyit, hogy álmomban ne akarj kinyírni.-kulcsolja össze a kezeinket és elindulunk a folyosón, de megállunk az egyik ajtónál.

-Hé, Louis! - dörömböl az ajtaján Liam.

A fiú álmosan nyitja ki az ajtót.

-Mit akarsz éjjel kettőkor, Liam? Ha nem történt valami érdekes akkor hagyjál aludni... - dörzsöli meg a szemeit.