Egy lépés feléd...Hero Fiennes Tiffin

Tizenhatodik fejezet

                            Hero szemszöge

-Halló? - szólok bele a telefonba.

-Csá Tesó, nem jöttök buliba? - kiabál bele a telefonba Evan.

-Milyen buliba? Hova? Mi már aludtunk.

-Ide, Chloehoz, óriási házibuli van.

-Hát... Nem is tudom. Tudod, hogy én nem szívesen találkozok vele.

-Jaj tesó, szard le, kurva jó a buli, és annyian vannak, hogy szerintem nem is fogsz vele találkozni.

-Beszélek Ninával.

Lerakom a telefonom, nézek az időre akkor látom, hogy még csak tíz óra van.
Bevallom nem szívesen megyek el olyan helyre ahol Chloe is ott van. Ő volt az első barátnőm, de megbántam,azt is hogy megismertem. Kihasznált és megcsalt...hatalmasat csalódtam benne,és ezért sem akartam barátnőt. De aztán jött Ő, ez a csodálatos lány, aki éppen a karjaimban alszik. Óvatosan megsimogatom Ninát és apró puszikat nyomok az arcára, hogy lágyan felébreszthessem.

-Nina, ébresztő. - simogatom továbbra is.

-Mi az? - kérdezi, teljesen kómásan.

-Evan hívott, azt kérdezi megyünk-e buliba.

-Milyen buliba?

-Halloween-i, az egyik ismerősünk tartja, de nagyon durván sokan vannak elvileg. Bevallom, nekem nincs sok kedvem elmenni, de úgy voltam vele ha nem kérdezlek meg bűntudatom lenne.

-Úristen. Halloween-i buli. Londonban? Hero, ne haragudj, tudom, hogy neked nincs kedved de én szeretnék elmenni. - pörög fel Nina a hír hallatán.

Nagyon hamar össze is szedtük magunkat, és még egy visszafogodtabb arcfestést is engedtem, hogy rám tegyen.
Elindultunk és körülbelül negyed tizenegyre már ott is voltunk. Már a ház előtt is tényleg nagyon sokan álltak, de Evant sehol sem láttam, ezért felajánlottam, hogy menjünk be. Megfogtam Nina kezét, hogy nehogy elveszítsem. Bementünk a konyhába ahol egy régi osztálytársamat is megtaláltam.

-Hero, mizu? - jön felém és nyújtja a kezét, hogy lepacsizhassunk.

-Hello Bryan, nem sok , veled?

-Minden oké, ezer éve nem is láttalak.

-Ja, sokat voltam mostanában forgatásokon és fotózásokon, körülbelül egy hónapja vagyok újra Londonban. - válaszolok semlegesen, hiszen nem igazán csíptem sosem ezt a srácot. Nem tudom miért de valami miatt nem szimpatikus.

-Isztok valamit? -veti fel a következő kérdését.

Istenem de idegesít...

-Én nem. Vezetek. Nina? - pillantok le a mellettem csendben toporzékoló lányra.

-Én igen - jelenti ki.

-Oké. Mit kérsz? Van .... -Bryan elkezdi sorolni de én félbeszakítom.

-Adj neki vodka-cseresznye koktélt, aztán mi megyünk megkeressük Evant.

Nina a kezébe kapja a poharat és abban a pillanatban megjelenik mögöttünk Evan is.

-Hát itt vagytok. - kiált fel Evan és engem átölel, Ninát pedig megpuszilgatja.

Nem reagálok semmit csak nézem az eseményeket. Nina megitta az italát és már hangulatot is kapott a táncoláshoz. Kimegyünk a nappaliba, ahol Evannel elkezd táncolni őrült módjára, én pedig a távolból nézem őket és nevetek rajtuk. Jó őket ilyen boldognak látni.
Tánc közben Nina többször rám pillant én pedig mosolygok rá és a számba harapok. 
Ekkor hirtelen két kezet érzek meg hátulról a vállaimon. Reménykedtem, hogy ne az legyen akire gondolok, de sajnos hiába.
Ebben a pillanatban még a zene is elkezd halkulni, ami azt jelenti, hogy következő szám jön, így Nina és Evan befejezi a táncot.