Történelem röviden

A korszak főbb eszmeáramlatai

Liberalizmus

A XIX. század első felében a felvilágosodás és a francia forradalom hatására egyre szélesebb körben elterjedt az alkotmányos berendezkedés és a polgári szabadságjogok igénye. Az eszmét liberalizmusnak, magyarul szabadelvűségnek nevezzük, képviselőit pedig liberálisoknak.
A XIX. század első felében a polgári szabadságjogok(szólás, sajtó, gyülekezési szabadság) érvényesülését, a képviselet alapján működő alkotmányos polgári rendszer megvalósítását hírdető irányzatot nevezték liberalizmusnak. A liberalizmus a gazdaságban a korlátozás nélküli szabad versenyt tartotta a fejlődés feltételének. Az állam nem szólhat bele a gazdasági életbe. A termelést, fogyasztást, a piac törvényei szabályozzák. Természettől vett jogok és politikai szabadságjogok különböztethetőek meg. A Napóleoni háborúk hatására, elterjedt egész Európában.

A nacionalizmus

A nacionalizmus, más néven a nemzeti öntüdat/nemzeti érzés szintén a XVIII. században jött létre, és a XIX. században teljesedett ki és terjedt el egész Európában és az amerikai kontinensen. A társadalmi és vallási különbségeken átívelő nemzeti azonosságtudat a francia forradalom alatt vált meghatározó erővé, és terjedését a napóleoni háborúk segítették. Nemzethez való tartozást kifejező és erősítő tényezők: a közös nyelv, közös kultúra, közös történelem/történelmi múlt és az identitás (hogy minek érzed magad). A nemzet felemelését tekintette céljának, és azt hogy a nemzethatár egybe essen az ország határával, és nemzetállam jöjjön létre. Ez a többnemzetiségű birodalmak bukását jelenteti.

Konzervativizmus

Elutasította a forradalmi változások szükségességét. Az előzményekre, hagyományokra epítő, fokozatos fejlődést állította szembe a forradalommal.

Szocializmus

A munkásság életkörülményei minden emberből részvétet váltott ki, és felidézte a társadalmi robbanás veszélyét. Szocialisták azok, akik a munkásság problémáit a magántulajdon korlátozásával és a közösség szerepének erősítésével vélik megoldani.