Magyarországon a gyors gazdasági fejlődés megindította a polgárságot. A folyamat a nagyvárosokban gyorsabban, míg vidéken lassabban bontakozott ki, így egymás mellett élt a régi, rendi jegyeket tükröző mezőgazdasági és az új ipari, tőkés jellegű társadalom. A rendi és a polgári világ hatott egymásra, jo és rossz vonásaik ötvöződtek. A köznemesség gyakorolt hatást az emberek életfelfogására és életvitelére.
A magyar társadalom csúcsán a birtokos arisztokrácia állt. A feudális időszakhoz hasonlóan zárt csoportot alkotott, elkülönült a társadalom többi rétegétől. Az arisztokrácia politikai befolyását a bankok és nagyvállalatok igyekeztek a saját javukra fordítani. Beválasztották az arisztokratákat igazgatóságaikba, komoly jövedelmet biztosítva így számukra, ami a nagybirtok és a pénzarisztokrácia összefonódását eredményezte. Az egykori középbirtokos nemességből néhány család felemelkedett az arisztokrácia szintjére. Többségüket, az úgynevezett dzsentriket a kártalanítás módja és a passzív ellenállás gazdaságilag kimerítette, és anyagi nehézségekkel küzdöttek, és tőkehiány miatt nem tudták gazdaságukat modernizálni, így eladósodtak és egyre többen vesztették el földjeiket.
A parasztság a magyar társadalom legnépesebb csoportját alkotta. A telkes jobbágyok teljes jogú tuljadonosaivá lettek volt úrbéres földjeiknek, sőt az egykori zsellérek közül is sokan földhöz jutottak. A falu életét a gazdagparasztság írányította, kiknek földjeiken napszámosok (bérmunkások) dolgoztak, de maguk is részt vettek a munkában. A közép és szegényparasztság a maga ura volt, de bérmunka vállalásra is rákényszerült. A földnélküliek (agrárprolétárok) mezőgazdasági bérmunkákból és földmunkákból éltek.
YOU ARE READING
Történelem röviden
RandomTöri anyagok röviden. Azokat írtam le, ami szerintem fontos lehet, vagy a lényege, szóval ha valakinek kevés, nyugodtan kiegészítheti. Ha elírásokat találtok benne akkor írjatok kommentet és javítom, és nem biztos hogy minden pontosan van leírva (mo...
