A zsidó magyar állampolgárokat a kiegyezés idején a törvények egyenjogúsították. A magyar társadalom továbbra is nyitott és befogadó maradt a zsidóság iránt, így a század végén sor került az izraelita vallás egyenjogúsítására is. A népszaporulat és a nagyarányú bevándorlás révén a zsidóság lélekszáma rohamosan növekedett. A zsidók betelepülését fokozták az oroszországi zsidóüldözések, amelyek elől az Egyesült Államokba és jelentős számban az Osztrák-Magyar Monarchia területére, így Magyarországra is menekültek. Zömük asszimilálódott, azonosult a magyar nemzeteszmével és kultúrával. A zsidóság tömegei a kiskereskedelemből és a kisiparból éltek, de közülük került ki a magyar nagypolgárok döntő többsége is. Olyan foglalkozásokban találtak megélhetést, melyekhez a magyarok kevésbé vonzódtak, ezért nem jelentkezett komolyabb konkurenciaharc. Nagy számban jelentek meg az alkalmazotti és az értelmiségi pályákon is. Az egyetemeken a zsidó hallgatók aránya ötszöröse volt országos számarányuknak. Mivel a zsidóság azonosult a magyar nemzeteszmével, száma a magyarság számarányát növelte az országon belül. A nagyvárosokban sorra épültek az impozáns zsinagógák. Nem csak a magyar ipar és kereskedelem fellendülése kapcsolódik szorosan a magyar zsidósághoz, hanem nem egy kiemelkedő tudományos és művészeti teljesítmény is. A zsidóellenesség elsősorban a városi kispolgári rétegeket jellemezte, mivel számukra versenytársat jelentettek. A kormányzat azonban visszaszorította az antiszemita megnyilvánulásokat.
YOU ARE READING
Történelem röviden
RandomTöri anyagok röviden. Azokat írtam le, ami szerintem fontos lehet, vagy a lényege, szóval ha valakinek kevés, nyugodtan kiegészítheti. Ha elírásokat találtok benne akkor írjatok kommentet és javítom, és nem biztos hogy minden pontosan van leírva (mo...
