Rendi országgyűlés
A rendi országgyűlésen a király és a rendek együttesen alkották meg a törvényeket. A Pozsonyban ülésező országgyűléseket az uralkodó hívta össze. A magyar országgyűlés kétkamarás felépítésű volt. A felsőtábla tagjai a főispánok, a katolikus és görögkeleti főpapság és az arisztokrácia. Az alsótáblára minden vármegye két követet, és a szabad királyi városok egy-egy követet küldhettek. A megyei követek mindegyike rendelkezett szavazati joggal az országgyűlésen, míg a városi követek összesen egy szavazatot birtokoltak.
Nemesi vármegye
A nemesi vármegye önállósága miatt a rendek közép- és alsószinten kezükbe tarthatták az állami élet jelentős részét, az adószedéstől a bíráskodásig. A vármegyék élén a király által kinevezett főispánok álltak. A nemesi vármegye tényleges vezetője az alispán volt, akit a megyei közgyűlés választott. A közgyűlésen minden megyei nemes részt vehetett, és szavazati joggal bírt. A közgyűlés választotta meg a követeket a rendi országgyűlésbe.
Népességnövekedés etnikai hatásai
Egy évszázad alatt az ország jelentős részben pótolta a török kor népességvesztését. A becslések szerint a magyarság aránya jelentősen csökkent, a XV. századi 80%-ról 40-45%-ra esett vissza. A belső vándorlás folyamán a peremterületek magyarsága az ország központja felé húzódott. Így az ország középső vidékein a magyarság megőrizte többségét, de a magyarok és a nemzetiségek közötti etnikai határ beljebb húzódott, a magyarok lakta terület nagysága csökkent. Ezáltal az ország soknemzetiségű lett, és zgyanakkor kevert nemzetiségűvé is vált.
YOU ARE READING
Történelem röviden
RandomTöri anyagok röviden. Azokat írtam le, ami szerintem fontos lehet, vagy a lényege, szóval ha valakinek kevés, nyugodtan kiegészítheti. Ha elírásokat találtok benne akkor írjatok kommentet és javítom, és nem biztos hogy minden pontosan van leírva (mo...
