A hibrid és a kém

5.

- őszintén nem lepődök meg.
- honnan tudod?
- úgy nézel rá, mintha ő lenne az egyetlen ember a földön. Az arcod megváltozik és a hangod kicsit magasabb lesz.
- csak nem tudom, hogy ő is ugyanígy érez-e.
- hidd el évek óta ismerem Natashát veled nagyon más. Kedvel látszik. Másokkal rideg és távolságtartó, de veled kedves és kicsit látszik, hogy melletted meggyengül és önmagát adhatja. Úgy hívják, hogy a rideg szívű özvegy. De te ezt meg tudod változtatni.- a szavai nagyon bíztatóak voltak. Lehet tényleg meg tudom változtatni?
-szerinted mit tegyek Wanda?
- először is a legjobb az lenne ha....-nem tudta befejezni a mondatot, mert az ajtó kivágódott és Steve lépett be rajta.
-bocsi lányok a zavarásért, de nagy hírem van.-itt Wandával összenéztünk.
- mi az Steve?
-szerintem a kiszemeltem kedvel.
-és ki lenne az?
-Natasha - ha lenne szívem az most megállt volna. Aztán feltettem neki egy olyan kérdést, amit azonnal megbántam.
-m-miből gondolod?
- tudod volt ez a küldetés és hát ... megcsókolt. -le kellett ülnöm egy pillanatra. Mi a szar?! Gyorsan felkeltem.
- nos remélem jól fognak alakulni a kapcsolatotok de nekem most mennem kell.- gyorsan kiszaladtam. Nem bírtam abban a szobában maradni. Hirtelen beleütköztem abba a személyben akibe nem akartam.
- hey kitten ennyire hiányoztam?
- Natasha most kérlek hagyj békén-gyorsan elrohantam volna de a karomnál fogva visszahúzott.
- mi a baj? Valaki bántott?- kérdezte, miközben letörölte a könnyeimet.
- Natasha hagyj már békén, nem akarok beszélni most senkivel sem veled sem mással.-láttam, hogy megbántottam ezzel,de annyira dühös voltam hogy, nem láttam tisztán. Gyorsan kiszaladtam a bázisról és beszaladtam az erdőbe. Találtam egy hatalmas fát és elkezdtem ütni amíg ki nem dőlt. Meg nem álltam, amíg a hatodik fát ki nem döntöttem. Folyt a könnyen...nem tudtam hirtelen mit akarok csinálni...sírni, üvölteni,tovább ütni a fát vagy egyszerűen meghalni,ami eléggé nehéz. Miután kitomboltam magam lassan visszasétáltam a bázisra. Fájt a kezem...de nem tudta elnyomni azt a fájdalmat amit akkor éreztem a szívemben...a konyha felé vettem az irányt de beleütköztem egy mérges Natashàba és egy aggódó Wandába. Végül Wanda törte meg a csendet.
-most hogy szarrá verted a kezed végre higgadtan beszélhettek.
-nekem idő kell ehhez. - majd elindultam a szobám felé,de Natasha megállított.
-kérlek, ha legalább nem is akarsz velem többé beszélni a kezedet legalább hadd ápoljam le. Belenéztem zöld szemeibe, amin most fájdalmat és aggódást láttam. Tudom elkúrtam nagyon,de a kép, hogy ő és Steve csókolózik...az borzasztó. Talán tényleg meg kellene hallgatnom Natashát , hogy mi volt az ő szemszögéből, azt fogom majd tenni csak össze kell szednem magam.
-rendben menjünk...