Leta Potter-az elveszett iker

A halálfalók

Nem gondolkoztam a nyakába ugrottam és megcsókoltam.

Mikor elengedtem megládtam egy jelet a kezén. A jelet. Draco egy halálfaló. Gyorsan elfutottam és beleütköztem Pitonba.

-Mi a baj Leta?-kérdezte.

Nem tudtam mondani semmit csak átöleltem. Féltem. Nem Dracotól hanem attól ,hogy lehet elveszítem. Nem akartam ,hogy igaz legyen amit Harry gondolt róla.

-Akármi történt megoldjuk! Mostmár egy család vagyunk ,tudod!-mondta.

-Tudom és megoldom. Ne aggódj megvédem magam és mindenki mást is.-mondtam ravasz mosollyal. Ebben a pillanatban tudtam mit teszek. "Beleolvadok a környezetbe"-gondoltam. Felmentem a szobámba összepakoltam pár dolgot , felvettem a hosszú sima fekete tallárom és elindultam a rengetegbe. Már majdnem oda értem mikor Harryék jöttek ki Hagrid kunyhójából. Csak tovább mentem mikor valaki megérintette a vállam.

-Te meg hova mész?-kérdezte Hagrid kiváncsian.

Nem válaszoltam hiszen nem ismert fel. Elfutottam egyenesen a rengetegbe." Egy hang. Hallom. Engem hív. Ki az? Miért szól hozzam?"-futottak végig az agyamon a kérdésen mikor egy ijesztő mély suttogó hang mondta a nevem. Megrémültem.

-Tudom ki vagy. Tudom mit akarsz. Elég felelőtlen dolog lenne csatlakozni hozzám. Akármi is a célod. Vigyázz mit kívánsz!-mondta a hang. Voldemort.

-Tudom mit teszek. Tudom mi a kockázat ,de vállalom! Tudom ,hogy ez a helyes döntés.-amint ezt kimondtam Voldemort és Bellatrix megjelent előttem. Ott álltak ,de nem féltem tudtam csak így védhetek meg mindenkit.-Csatlakozni szeretnék.-mondtam magabiztosan.

-Hahaha-nevetett-Buta lány. Szerinted nekem te kellesz mint halálfaló? Nem. Sokkal inkább mint rab!-mondta nevetve és két férfi lefogta a kezem és térdre kényszerített.

-Hagyd őt!-lépett oda Draco.

-Én meghúznám magam a helyedben Malfoy.-nevetett Bellatrix.

-Csak gondolj bele mennyi lehetőséget adna nekünk ha belépne. Ennél erősebb fegyver nincs.-mondta Draco.

-Igazat beszélsz. Ha át mersz verni te is és mindenki akit szeretsz meghal.-fordult felém Voldemort.

-Soha nem tennék ilyet.-mondtam és meghajoltam "szolgálatom" jeléül. Sokat kockáztatok de nem érdekelt.

-Most menj vissza. Holnap ugyanekkor ugyanitt találkozunk. Ha nem vagy itt vagy esetleg hozol mást meghalsz!-mondta majd elment.

-Leta! Te normális vagy? Mit gondoltál nem vagy normális mostmár nem szállhatsz ki. Azt kell csinálnod amit mond.-mondta Draco idegesen.

-Tudom pontosan. Átgondoltam többször és ezt választottam. Ez már nem a te döntésed én döntöm el mit teszek. Semmi közöd nincs hozzá. Én egy Potter vagyok te meg egy Malfoy nem rémlik?-fakadtam ki. Ezzel otthagytam és elindultam a kastélyba. Amint kiértem a rengetegből Harry Hermione és Ron álltak ott.

-Leta. Ne mondd hogy jól hallottuk ,kérlek.-sírt Hermione.

-De és nem érdekel semmi én tudom mit csinálok.-mondtam flegmán.

-Ez esetben sajnálom de nem tehetek mást.-mondta sírva Harry és megragadt. Megpróbáltam varázslattam ellökni magamtól de a Copitulatus varázslattam elvette a pálcám. Felvitt Dumbledore irodájába és elmondott mindent.

-Sajnálom de akkor be kell ,hogy zárjalak. Nem engedhetem hogy ezt tedd.-mondta majd egy cellába vittek. Sötét hely volt. Nem tudtam mit tegyek Magamra hagytak. Egyedül ültem a szobába. Sírtam. Nem tudtam mit tegyek. Lefeküdtem és elnyomott az álom.

Sziasztok ez a rész is későn jött de nincs időm írni bocsánat. Próbálok aktívabb lenni addig is remélem tetszett ez a rész!