A tűz, melyet elindítottál bennem | dnf fanfiction

•Videó•

•••
George még mindig remegett a meglepettségtől, szóhoz is alig bírt jutni.

-Izé, bocsi.. nem jössz be?
-Nem, csak beköszöntem, megyek is haza. Jó volt látni!-mosolyodott el Clay, majd felvette cuccait a földről és követte a sötét hajú fiút a lakása belsejébe.
Ahhoz képest, hogy George egyedül lakott, egész nagy háznak volt mondható. Minden modern volt, fehér és fekete színekben pompázott, kivéve kanapéja, mely a sötét szürke színt vette fel.
Dream körbepillantva felismerte George főzős streamjeiből a konyháját, mely élőben még szebb volt: akárcsak George.

Clay táskáját lehelyezte a kanapéra, majd egyenesen a kanapéval szemben elhelyezkedő kandallóra telepedett a szeme. A nagy fatuskók jelezték, hogy a britt fiú nemrég rakhatott bele tüzelőanyagot, a tűz olyan megnyugtatóan ropogott, hogy Dream nyomban el tudott volna aludni. Mindig is szeretett volna egyet, bár ezt Floridában egy picit nehéz lett volna megoldani.

-És huh.. hogyhogy itt vagy?-vakarta meg tarkóját a barna szemű, kezében a mosatlan edényekkel, melyeket az előbb szedett össze a pultról.
-Nem ugorhatok csak úgy el a legjobb barátomhoz? Mellesleg egyedül kellett volna töltenem a Karácsonyt, és gondoltam mivel te is egyedül fogod, így átjövök hozzád.
-Hogyhogy egyedül? Sapnap?
-Nick elutazott szüleihez Texasba, egy pár nappal ezelőtt jelentette be, úgyhogy az idelátogatásom még nekem is hirtelen jött.
-Mindenesetre örülök, hogy itt vagy.
-Örülök, hogy itt vagyok.

George lassan leült Dream mellé a kanapéra, mindketten a földet kémlelték. Nem az, hogy nem tudtak volna mit mondani, szimplán mindkettőjüknek sok volt és nem szerettek volna bármit is elszúrni akár egy rossz szóval, vagy nyálasak lenni. Pedig ha Clay tudta volna, hogy George legszívesebben addig ölelgetné, amíg szusz van benne vagy azt, hogy George mennyire gyönyörűnek tartotta Dream-et, Ő is máshogy állt volna hozzá a dolgokhoz.
Mintha szinkronban működnének, mindketten egyszerre fordultak a másik irányába, felvéve a szemkontaktust. Mindketten mondani szerettek volna valamit, és ezt észrevéve Dream engedte, hogy az idősebb fiú kapjon szót.

-Dream, neked jó a kanapé, hogy azon aludj? Egyáltalán meddig maradsz?

A szőke fiú nem kicsit csalódott. Azt hitte, hogy barátja valami aranyosat, érzelmeset fog mondani, esetleg megöleli, bár elég jól ismerte hozzá, hogy tudja, George nem ilyen érzelgős.
Hogy ne hagyja válasz nélkül a mellette ülő fiút, nagyot bólintott, ezzel jelezve: jó a kanapé, majd megköszörülte torkát.

-Nem igazán tudom. Meddig maradhatok?
-Ez egy hülye válasz.
-Hülye kérdésre hülye válasz.-mosolyodott el Clay, ahogy meglátta George tipikus szemforgatását, melyet most élőben tapasztalhatott.

Hátizsákjából kivette telefontöltőjét, majd dugta volna bele a konnektorba, amikor egy kisebb akadályba ütközött.

-Úgy látszik, nem töltesz telefont.-kacsintott George, amire Dream összeráncolta szemöldökeit.
-Nem az Én hibám, hogy ti itt Angliába ilyen szar konnektorokat használtok. Nálunk legalább normálisan néz ki, ez meg mint valami malac a falban.
-Gyere, adok egyet.-gesztikulált George a kezével, hogy kövesse szobájába.

A folyosó végéig gyalogoltak, amikor a britt fiú hirtelen lefordult balra, be egy fehér ajtón keresztül a hálószobájába. Dream ámulva nézett körbe, nem hitte volna, hogy George ennyire tisztaságmániás tud lenni, hiszen mindenhol tisztaság volt, sem egy edény, maradék kaja, esetleg használt, koszos ruhák.
George odasétált számítógépéhez, majd kutatni kezdett fiókjában, melyből hamarosan egy angol konnektor-átalakítót húzott elő.

-Aha, tehát a híres GeorgeNotFound setup. Nem rossz.-bólintott elismerően Clay, ahogy végighúzta ujját a villogó billentyűzeten.
-Azta, DreamWasTaken megdícsérte valamimet, ezt is megéltük.

A két fiú egymásra mosolygott, majd George Clay kezébe nyomta a keresett tárgyat.
Dream visszasétált a nappaliba, majd feltette töltőre telefonját.

-Mit csináljunk?-szólt a hang Clay mögül, ki éppen Sapnap-nek írt egy "minden rendben" üzenetet.
-Én nem idevalósi vagyok, tudod Én csak ide feljárok.
-Jó, de ha tudtam volna, hogy jössz, már kész táblázat lenne a tennivalóinkról. Nehéz így rögtönözni.-ült le előbbi pozíciójába George, majd párat szippantott a levegőbe.-Jó illatod van.

Dream köpni nyelni nem tudott, hiszen nem számított rá, hogy a sötét hajú majd így megdícséri Őt.

-Nézd meg, amiben Twitteren megjelöltelek.-terelte a témát a szőke, majd beletúrt hajába.

George előhúzta zsebéből telefonját, majd rányomott az alkalmazásra. Egy videó tárult szemei elé, melyet Clay 2 perce tweetelt ki.
Mit sem sejtve koppintott a videóra, melynek tartalma kissé sem volt a megszokott: egy remegő kéz lenyomja a csengőt, majd egy fáradt George nyit ajtót, melyet döbbenet követ, majd sírás.

-Dream ezek meg fognak őrülni.
-Kik?
-Mindenki!