Megszoksz vagy megszöksz | Befejezett | [18+]

5. fejezet

- Kész vagyunk.

Nick megtapogatta a haját. Elégedetten szemlélte az eredményt.

- Azt hiszem, tetszik nekem. Igen, nagyon tetszik – mosolygott a fodrásznőre. – Amélia, ön szerint?

Mrs. Wulfger hevesen bólogatott.

- Nagyon jó lett! Nem igaz Zac?

Zac nem reagált a kérdésre, mert még mindig saját magával volt elfoglalva. Pont úgy ült, hogy a közelben lévő tükörben láthatta magát, és állandóan ide-oda forgatta a fejét. Mint amikor az öklét bámulta a bunyó után. Csak most fele annyira sem volt áhítatos a tekintete. Inkább félelem csillant a szemeiben. Amit Nick egyáltalán nem értett. Még csak nem is volt olyan szembe tűnő a változás. Egyszerűen csak rövidebb lett a haja és normális formára vágták. Már egyáltalán nem tűnt szerzetesnek, sőt. Nagyon dögösen festett, ami azt illeti. Az arca sokkal felnőttesebb külsőt kapott. De az arc tulajdonosának nem annyira jött be a frizuraváltás.

Nick talán máskor magára vette volna a dolgot, de ez az egész fodrász dolog nem az ő ötlete volt. Mikor ma reggel felkelt, csak annyira készült, hogy vásárolgatni mennek. Aztán a kocsiban tett egy véletlen megjegyzést Zac hajára, mire Amélia rögtön kitalálta, hogy menjenek először fodrászhoz. Ahol azonnal kezelésbe vették Zacet, és utána, ha már Nick is ott volt, hát őt is.

Nick nem tiltakozott, csak hagyta magát sodródni, így most már új frizurával, frissen festett fekete hajával máris jobban érezte magát. Ismét megtapogatta hátul felnyírt frizurát, amit elől hosszabbra hagytak, így pár tincs a szemébe lógott, de nem zavaróan. A festésre sajnos még szükség volt, mert a régi zöld máz kezdett meglátszani, de szerencsére a fodrász azt mondta nem vészes a helyzet.

Nick harmadjára is végig simított a fején és megigazgatta a fülében lévő három fülbevalót is. A Chloéval való beszélgetés ráébresztette, hogy mennyire szerette ezeket a csecsebecséket, ezért visszarakott párat, amitől azonnal sokkal jobban érezte magát. Kicsit kellet küzdenie, mert a lyukak már összeforrtak, de hosszas ügyeskedés és káromkodás után hármat sikerült beraknia. Eddig nem látszottak lenőtt hajától, de most szépen csillogtak a lámpafényben. Rámosolygott a tükörképére. Igen, határozottan jól nézett ki.

A tükörből látta, hogy Heni tágra nyílt szemekkel néz rá. Rákacsintott, mire a kislány széles szájjal vigyorogni kezdett. Az anyja is ott ült mellette, de Katy fele annyira sem volt lelkes, mint Amélia. Csendben üldögélt, és még a fia új hajára sem tett semmilyen megjegyzést. Lélekben teljesen máshol járt. Amiért Nick egyáltalán nem hibáztatta. Katy ma reggel ismét veszekedett a férjével. Valami apró dolgon kezdődött, és végül olyan hangos kiabálás lett belőle, hogy csak úgy zengett a ház. Mrs. Wulfger többek között ezért döntött úgy, hogy a lányát és a kis unokáját is magával viszi a fiúkkal együtt.

- Remekül néztek ki fiúk! És most, következzék a vásárlás – lelkendezett Amélia. Fizetett, majd a fodrász szalont elhagyva, belevetették magukat a boltok forgatagába.

A háromemeletes bevásárló központ Pumpkinheart szélén kapott helyet. Hatalmas parkoló tartozott hozzá, és ahogy ez egy ilyen nagy bevásárlóközponttól elvárható volt, a legkülönfélébb ruhaboltokkal volt tele zsúfolva. Nick vigyorogva sétált kirakattól kirakatig, élvezve, hogy újra mennyire elevennek érzi magát. Az ex gengszterszeretőjének köszönhetően mindig tele volt pénzzel a pénztárcája és azt vehetett magának, amit csak akart. Nick pedig nem szégyellte a legdivatosabb és legdrágább holmikat beszerezni magának. Persze egy idő után a menő göncök sem tudták elfeledtetni vele azt, hogy a pasija egy seggfej, aki sötét és piszkos ügyeket folytat, ráadásul még őt is megcsalja úton út félen. Most azonban nem kellett ilyesmivel foglalkoznia. Nem kellett bűntudatot éreznie, amiért egy halott ember pénzét költi, vagy attól félnie, kit talál az ágyában, ha hazaér.