2. Fejezet

72 2 0
                                    

Másnap szinten 7-kor keltem. Nem szokott sok kedvem lenni felkelni olyankor főleg nyári szünetből vissza térve. Gyorsan összekaptam magam, felöltöztem, fogat mostam és elindultam. Ahogy a busz pályaudvarhoz értem las csodát ki jött nekem balról hát a Gergő.

 Szia Gergő! - Meglepődve köszöntem neki.
- Szia Dominik. - Ő is visszaköszönt és láttam ő is megvan illetődve.
- Te mindig erre jársz suliba? - Kérdezte tőlem.
- Igen mivel nekem ez a legközelebbi út a sulihoz. - Válaszoltam neki.
- De ahogy látom te is erre jössz suliba. - Mondtam neki
- Igen. – Mondtam neki.
- Megyünk együtt? - Kérdeztem meg elég bátran.
- Felőlem mehetünk. – Mondta.
- Melyik suliba jártál eddig? – Kérdeztem tőle.
- Nemrég költöztünk ide körülbelül 2 hete így biztos nem ismered, de a Neumann János Gimibe, Egerben. - Mondta nekem.
- Huhh, hát így tényleg nem ismerem.  – Válaszoltam neki vissza.

Út közben elég jót beszélgettünk (bevallom őszintén nekem nagyon jól jött, hogy találkoztunk mert így megismerhetem jobban). Ahogy a sulihoz értünk egyből mentünk az első órára. Suliba annyira még nem volt nagy a nyüzsi. Az órák szépen lassan lementek. Vége a napnak és vártam, hogy hátha megint erre felé jön a Gergő. kb. 10 perc várakozás után elindultam búslakodva haza felé. Nem is sok idő után haza értem. Egész délután szomorúan telt, mert azt hittem Gergővel megint együtt sétálunk. Teltek az órák és már elég későre járt.

Sziasztok remélem tetszik a könyvem. Bármi javaslat van írjatok meg nyugodtan.

Első látásra szerelemWhere stories live. Discover now