5. Fejezet

46 2 0
                                    

Másnap reggel 6-kor keltett minket az osztályfőnök. Szép lassan felkeltünk, de körülbelül 10 percig még az ágyban betakarózva voltunk, hogy azért még is csak na lássuk a másik álló botját.

Miután lecsillapodtak a kedélyek mindketten felöltöztünk és lementünk reggelizni. Nagyon finom volt a reggeli. Mikor mindenki már jól bereggelizett visszamentünk a szobába a hátizsákokért és elindultunk a Szalajka Völgybe. Felfelé megbeszélte az osztály, hogy kisvonattal megyünk fel, de lefelé már gyalogol mindenki. Úgy is történt kisvonattal felmentünk majd ahogy oda értünk megnéztük a Szalajka tavat, az ősember barlangját és így el is telt a nap. Én mindig Gergő mellet voltam és együtt sétáltunk. Egyszer még véletlen odabújtam Gergőhöz mert mikor a barlangban voltunk pont elébünk jött egy denevér és én megijedtem és hát szépen mondva Gergőre ugrottam. Annyira jól esett ahogy ő megvédett tőle és a karjaiban tartott, egyszerűen csodálatos érzés volt. Egész nap együtt sétálunk csodálatos volt vele fent lenni olyan magasan és egy fajta biztonságos érzetet adott nekem amikor ott volt.

Lassacskán már délután volt mikor visszafordultunk a szállásra. Ahogy gyalogoltunk ment le a nap és olyan gyönyörű volt Gergő is meg a naplemente, hogy én véletlen megfogtam Gergő kezét az meg furcsán nézett rám.

- Mit csinálsz Domi? – kérdezte tőlem furcsa nézéssel, de mintha kicsit ő is élvezte volna.
- Bocs bocsánat nem akartam véletlen volt. – Mondtam dadogva neki.
- Semmi baj csak meglepődtem. – Mondta nekem és láttam picit elpirult ő is.
- Ne haragudj nem fordul elő többet. – Próbáltam kimenteni magam a kínos szituból.
- Nem nem semmi gond sincs. – Mondta tök nyugodtan.

Első látásra szerelemOnde histórias criam vida. Descubra agora