Mérföldkő: Az orosz osztag (befejezetlen)

5. Fejezet

A pénzeszsákok iskolája
Csütörtök

Éles hang ébreszt fel álmomból, reggel 7-kor. Zabolátlan, és kócos hajkoronával és fáradt fejjel nyomom ki az ébresztőm, majd visszahajtom a fejem a párnámra. Mikor már kényelembe helyeztem magam, kivágódik a szobám ajtaja és bekiabálnak:

-Hercegnő! Ébresztő! Suli van! – a fejemre húzom a párnát, és próbálom kizárni Ryan hangját. Nem tudom mióta van bejárása a szobámba a csávónak, de örülnék a ha békén hagyna. -Na! Haló! Kelj fel Csipkerózsika! – rázza a vállam Ryan, miközben az egész testem mozog ahogy rázogat.

-Ryaaaan! Huuuzzááál kiii a szobááámbóól! – mondom elnyújtva, ahogy rázogat Ryan.

-Ma jössz beiratkozni. Apa vár már lent, és felküldött hogy ugrasszalak ki az ágyból! – hagyja abba a rázogatást, mire az egyik szememet kinyitom. Látom hogy karba tette a kezét. Milyen izmos csávó. Még ha fele annyira lenne jó fej mint amilyen izmos... – Na! Hopp, hopp ugrás gyerünk pattanj! – mondja, s közben tapsol. Hangosan felnyögök, mire csiklandozni kezd. – Emeld fel a formás seggedet, és csináld a lányos dolgaidat, mert elkésünk miattad! – mondja miközben mosolyogva csiklandoz tovább, én meg alig kapok levegőt.

-Jó, jó, oké megyek, csak hagyd abba, kérlek, kérlek – nevetek tovább, és abbahagyja a csiklandozást.

-10 perc múlva visszajövök, de ha nem leszel kész... – mondja fenyegetve. Én meg ekkor veszem észre az öltözékét. Öltönynadrág, fehér ing, piros alapon arany csíkos nyakkendő, piros zakó. Felülök, és rámutatok.

-Mi ez a hacuka rajtad? – kérdezem tőle, mire magára néz és megvonja a vállát.

-Iskolai egyenruha. Neked is lesz húgi. – mondja, megint-csak karba tett kézzel. Kuncogok egyet.

-És akkor ezek szerint, Griffendéles vagy? – nevetek tovább és a nevetéstől hátra dőlök az ágyban.

-Hé, ez fájt – kuncog ő is. – Na, már csak 9 perced van. – mondja majd sarkon fordul. Mikor eléri az ajtót, odakiáltom neki:

-Hajrá Griffendél!

-Hajrá Griffendél! – visszhangozza, és beleöklözik a levegőbe.

Elszívok egy cigit, felveszek egy fekete fehérnemű szettet, és egy fekete rövidített, félgarbós nyakú hosszú ujjú bordázott felsőt, és a bézs színű cargo nadrágot a műanyag csatos övvel. A hajamat kibontom és féloldalas választékot csinálok. Megnézem magam a tükörbe, mikor épp rakom fel magamra az alapozót, amit Tati vett nekem, a többi női aprósággal együtt, mikor hirtelen Ryan szakítja ki az ajtót ismét.

-Készen vagy? Ha igen, gyere le kajálni, és utána indulunk. – mondja, majd sarkon fordul. Ez, fura volt az előbbi viselkedéséhez képest, és rájövök mi a probléma forrása. Matt az ajtómmal szembeni falnak támaszkodik, és engem néz. Felveszem vele a szemkontaktust, egyszer gondol egyet es elmegy. Helyes!

Lemegyek a lépcsőn, és a konyha felé veszem az irányt. Belépek és hirtelen csend ereszkedik mindenkire. Kiveszek egy joghurtot a hűtőből, és a müzlit kiveszem a mellette lévő szekrényből. Megfordulok és Logan kiveszi a kezemből a joghurtot.

-Hé, az az enyém! – kiáltok a joghurtom után mire Logan, megrázza a fejét.

-Nem, nem! Még nem csináltattunk teljes allergia tesztet, szóval addig nem ehetsz semmi allergiásreakciót kiváltó terméket, és nem is ihatsz. Kész! Idd ezt! – és a kezembe nyom egy műanyag flakont, amiben valami uborka lötty van. Elfontorodok... Fújtatok egyet, és nem kerüli el a figyelmem az sem hogy a fiúk horkantanak, és gúnyosan nevetnek. Nem izgat. Felkapok egy tálat, és nyugodt szívvel enni kezdek. Nem rossz ez a felhozatal, de ez az uborkát lötty valami förtelmes. Közlöm Logan-nel hogy a sulis program után, be szeretnék menni egy fodrászhoz, akit a shopping kirándulás során pillantottam meg a limó ablakából. Ideje újítanom a frizurámon!