Mérföldkő: Az orosz osztag (befejezetlen)

17. Fejezet

Oroszlán hergelés

Mikor felkeltem, Mattnek hűlt helye volt. Viszont Tati a szobában volt még, ezért halkan kezdtem készülődni. Felöltöztem, aztán megindultam a fürdőbe... és ott volt! Egy szál törülközőben! Annyira zavarban voltam hogy rácsaptam az ajtót, és természetesen Tatinak is ekkor kellett felébrednie. A hátammal támasztották az ajtót, nehogy Matt véletlenül kiszambázzon mikor még Tati a szobában tartózkodik. Miután Tati távozott, Matt kislisszant utána, és itt a történet vége. Kész. Pont! Nem tudom mit hittem... komolyan nem tudom. Amikor lementem a konyhába, Liam üdvözölt, Logant sehol se láttam, Matt pedig látványosan került. Na de, vissza a jelenbe.

Éppen az ebédlőbe igyekszem, ahol már Zack vár valószínűleg. Egy tálcára pakolom a minimális kaját, és a kalimpáló Zack felé veszem az irányt, amikor hirtelen direkt nekem jön egy szőke kurva. Szorosan behúnyom a szemem, összeszorítom a szám és lassan kiengedem a levegőt. Indulnék tovább, amikor hirtelen megszólal.

-Áh, már meg van miért nem tud vezetni! Ezek szerint a szopás nem süketít, hanem vakít. – visítva röhög még rajta kívül három lánnyal. Nem figyelek rájuk, ezért tovább megyek. Hirtelen egy manikűrözött kéz fonódik a karomra, és magával szembe fordít.

-Hé, had kérdezzem meg! Miközben Gray apucit cumizod, tényleg beledugod a seggébe az ujjad? Azt hallottam szeretik az öregek. – gúnyolódik a szőke ribanc. Még jó hogy rólam lepereg, de nem tudom megállni hogy ne szóljak be ennek a Wish-es Britney Spiers utánzatnak.

-Kérdezd meg apádat, ő biztos részletesebben be tudna neked számolni az élményeiről. – vágom oda könnyedén a diák sereg pedig hujjogassal jelzi hogy jó volt a beszólásom , és a szemem sarkából látom a gyenge próbálkozását, ami elől könnyedén kitérek. Inkább tovább megyek.

-Nem csoda hogy anyádék inkább egy fára csavarodtak, én is ezt tettem volna ha olyan gyerekem lett volna mint te! – nem tehetek róla, bekapcsol az orosz üzemmód. Az agyam átvált, és újra szembe fordulok vele.

-Hogy milyen igazad van...

Megmarkolom a haját, és a csinos kis pofijába nyomom a bal térdem. Miután reccsen az orra, elégedetten tartom a fejét és levágom a földre. Mikor megfordulok, feláll és utánam veti magát, de időben megfordulok és gyomron rúgom. A nagy lökettől elveszti az egyensúlyát, és lehuppan a legközelebbi padra. Zack kiabálására kapom fel a fejem, és a csaj ökle az arcomban landol, amitől felszakad belül a szám és megtelik fémes ízzel. Ettől még jobban be indulok, és automatikusan behúzok egyet neki, amitől a földre kerül és ott püfölöm tovább. Hallom a kiabálásokat, és a buzdításokat de teljesen kizárom őket. Mintha ugrottam volna egyet az időben és újra a börtön ringjében lennék. Hirtelen erős kezeket érzek a derekam körül, amik a levegőbe emelnek és egyre távolabb visznek a szőke ribanctól. Vergődve próbálok kiszabadulni a szorításból, de hiába. Hirtelen a kezek a gazdájuk vállára kapnak. Távolodni kezdek a hatalmas tömegtől, aminek a közepén ott áll a szőke és utánam kiabál.

-Ezt nem úszod meg te retkes ribanc! – kiabálja véres pofával.

-Előszeretettel várom a folytatást te koton szökevény! – kiáltok vissza, a két középsőujjamat felmutatva, és a kezeket próbálom lehámozni magamról, persze sikertelenül. Az adrenalintól remeg az egész testem, magamban pedig hálás vagyok hogy a karok még mindig tartanak, mert nélkülük helyben összeesnék.