Hárman /szjg ff/

Elalélt

-Üdv újra- intett nekem a férfi mikor leültem mellém. Hirtelen nem tudtam hova tenni,de  ő volt az, akivel pár perce a reptéren találkoztam.

-Üdv- intettem mosolyogva.

-Ahogy látom megtaláltad a barátnődet- mosolygott felém barátságosan.

-Igen- bólintottam.

Mivel nem volt több témánk, ezért előhalásztam a telefonom és fülesemet előkapva a zenéim között keresgéltem. Végül Beatles Here comes the sun-ra esett a választásom. Eredetileg a Wonderwall lett volna, de nem akartam Cortezre emlékezni.

Mag zenét hallgattam kifelé néztem az ablakon.  De nem nagyon kötött le, és a Beatlestől rossz kedvem is lett, így visszatettem a fülest a táskámba, és csak az instát lapozgattam. Szerintem nem kellet volna, mert egyből ő neve merült fel. Remek remek. Egy másik ember storyát tette ki az övébe is. Két fiúval pózolt a tengerparton és közben hatalmas mosoly ült az arcán. Lehet egyszer fog majd felém is így mosolyogni? Lehet egyszer, fog szeretni? Áh Reni ne nevettess, mikor fog ő szeretni. Még a melletted ülő fiú se tudna, pedig egyáltalán nem ismer.

-Minden rendben?- zökkentett ki az elmélkedésemből. 

Először Kingára hittem, de mivel a lány a támlára dőlve aludt, és nem volt olyan mély a hangaja, így a baloldalamra néztem.

-Igen- bólintottam.

-Pedig olyan komoran néztél az előbb- nevetett felém.

-Igen, minden rendben. Csak- kezdtem volna magyarázni de megakadtam. Komolyan egy ismeretlentől akarok tanácsot kérni, meg az életemet kivesézni.-Csak ez bonyolult.

-Senki sem egyszerű esett- mosolygott felém.- Amúgy Roli vagyok- nyújtotta a kezét.

-Reni- fogadtam el, és egy picit felfelé görbült a szám.

-És mit lehet rólad tudni Reni?

-Azt, hogy soha nem tudom mi fog velem történni két perc múlva- mondtam ami egyből eszembe jutott.

-Azt senki sem tudja. De valamilyen téren jó a kiszámíthatatlanság.

 -Miért?

-Mert, az ellenségeid nem tudnak egy lépéssel előtted lenni, mert te se tudod, mit akarsz.

-Ebben van valami- nevettem rá.- És rólad Roli?

-Hogy önfejű vagyok. Most is egy csalódásom volt ezért Párizsban.

-Ha szabad tudnom mi?- kérdeztem, de egyből elszégyelltem magam.-De ha nem akarod nem kell. Nem szeretném...- hebegtem összevissza.

-Nem nyugodtan- felelte jókedvűen.-Igazából egy halálra ítélt kapcsolatot jöttem megjavítani, de végül kidobott.

-Oh, sajnálom.

-Semmi baj- rázta meg a fejét.-Már nem is fáj, igazából semmit sem érezek.

Semmit, hogy lehet egy kapcsolat végeztével semmit sem érezni....

-Reni- hallottam ahogy Cortez szólongat.

Óvatosan kinyitottam a szemem, és nem szóltam semmit. Fogalmama sincs miért jött elő ez a furcsa álom. Azaz miért most kellett újra elő jönnie. Bár nem nagyon sikerült gondolkodnom, mert a zaj és a körülöttem lévő mozgások nem hagytak.

-Reni minden rendben?- nézett rám aggódó tekintettel.

-Igen. Hol vagyok?

-Zsoltiéknál a kanapén -hadarta.- Gyorsan ide hoztunk. Tényleg minden rendben?

-Igen -feleltem.

Nem mondott semmit, csak a kezemet fogta és magához szorítva megölelt. És nem remegtem bele, valahogy most nem. Nem úgy éreztem, mintha eltűnt volna minden problémám, hanem úgy hogy vele biztonságban érezhettem magam. Ő csak Cortez volt, és tudtam, hogy vele semmi baj nem lehet.

-Cortez én sajnálom. Csak egyedül erről nem könnyű beszélni. Ricsinke is csak...

-Semmi baj. Reni ez a te döntésed. Nem akartam volna...- vágott a szavamba.

-Nem, tudnod kell róla- vettem vissza a szót. -Az utolsó hónapjaimba Rolival maga volt a pokol. Bántott testileg és lelkileg, és még mindig ennek a következményeit viselem. Cortez én tényleg szeretném ezt a kapcsolatot. Azt akarom, ha megpróbálnánk- mondtam magabiztosan és mélyen a szemébe néztem.

-Reni, most már minden rendben- fogta meg a vállam, és egy puszit nyomott az arcomra.

***

Zsoltiéktól haza érve Cortezzel egész este beszélgettünk. Ott aludt nálunk- persze, úgy hogy ő a földön és én meg az ágyon, de egész este fogtam a kezét. Mondjuk amennyit aludtunk. Rengeteget beszéltünk, meg filmet néztünk.Aztán reggelről haza ment, ahova elkísértem, bár azt mondta nem kell. Igazból gyógyszertárba akartam menni, ahol terhességi tesztet veszek.

Hát igen, bármennyire akartam ellenezni a dolgokat, a fejembe szóló Kinga hangja nem hagyott nyugodni. Mindig ezt mondta:

Renáta nem legyél hülye. Több mint egy hónapja késik a vacak menstruációd, és tegyük hozzá, hogy hánytál. Akkor az ájulás. Tudjuk, hogy vacak az idegrendszered, de nem ennyire.  Menj vedd meg, és majd minden kiderül.

Hát igen, ez nem hagyott, és így pironkodva bedobtam a kosaramba hármat, hogy biztosra menjek. És persze elkerülhetetlenül vörös fejjel fizettem, és amilyen gyorsan tudtam, olyan gyorsan rohantam haza.

Mikor már a ház előtt voltam, és bementem, gyors felszaladtam az emeletre és bezárkóztam a wc-be.

Rápisiltem a terhességi tesztre és vártam.