-Szia-integettem vissza neki, de tudtam hogy mindjárt össze esek.
-Hogy vagy?- kérdezte, és láttam hogy meg akar ölelni, de finomat hátráltam.
-Már jobban- feleltem.-Mit szeretnél?
-Megbeszélni az augusztust.
-Nincs meg megbeszéli rajta. Én szóltam, te nem hagytad abba, és kész.
-Nézd, nekem mentális problémáim voltak....- kezdett volna bele menni, de megláttam a háttérben Cortezt.
Ideges arccal sietett felénk. Éreztem, hogy nem tudja hova tenni az előttem lévő alakot.
-Reni- szólalt meg az amerikai
- Ez meg ki?-nézett felé Roland.
-Nem ez hanem ő- vágtam rá kapásból. -De Roli, ő itt Cortez- mutattam be őket egymásnak. -Cortez ő meg Roland.
-Akkor miattad sírt annyit?- kérdezte gúnyosan az exem.
-Igen- biccentett Cortez. -De miattam nem szenvedett legalább mentális károkat.
-Én akkor nem voltam lelkileg a toppon- vágott vissza Roland.
-Aham, én is ezt mondanám - forgatta a szemét Cortez.- Minden bántalmazó soha sincs lelkileg jól. Tudod ezen segít a börtön vagy a pszichológus.
-És most azért vagyok itt hogy megbeszéljük -mondta úgy hogy közben figyelembe se vette Cortez előző szavait.
-Roli, négy hónapja szétmentünk - mondtam. -El kellett volna felejtened.
-Reni, meg szeretném beszélni a dolgokat. Ha nem is tudnánk újrakezdeni, legalább jóba lehetnénk.
-Neked kurvára elment az eszed?- horkant fel Cortez.
-Renihez beszéltem, nem hozzád.
-Igen. De tudod Reni túlságosan kedves ehhez, hogy ezt a szemedbe mondja.
-Itt meg mi folyik?- jött ki Virág egy vászonnal.
-Szia Virág- integett felé Roli mosolyogva.
-Hello- motyogta a lány, és felém fordult. -Ricsi?
-Nem láttam- vontam vállat. -Miért?
-Mert azt mondta, hogy értem jön, és szakkör után elvisz a kisállat kereskedésbe.
-Éértem- feleltem, és vissza néztem a két fiúra, akik olyan komolyan néztek egymásra.
Végül rákulcsoltam a kezem Cortezére, és Roli szemébe néztem.
-Figyelj- kezdtem és vettem egy nagy levegőt- azt szeretném ha ezt a beszélgetést későbbre halasztanánk.
-Reni mikor későbbre? Eddig se értelek el.
-Ha azt mondta hogy későbbre, akkor későbbre- emelte feljebb a hangját Cortez.
-A védelmező pincsikutya ne szóljon bele.
-Minek neveztél?- meredt rá kérdőn, és lazult a keze az enyémen.
-Cortez urald magad....- szólaltam meg és ujjaimat még jobban rákulcsoltam a kezemre.
Reméltem, hogy így miden jobb lesz, de megláttam Ricsi morcos fejét a háttérből. MI lesz itt emberek? Csak ne legyen bunyó....
-Ez meg mit keres itt- szólalt meg a Raszta, és Cortez mellé állt.
Mind két osztálytársam szemmel megölte Rolandot.
-Emberek nyelvtan- sóhajtottam egy nagyot. -Esetleg ő. És menni készül. Ugye?
-Igen- bólintott Roli, és nem ingott meg. Nem remegett vagy valami más. -Holnap valamikor akkor tudunk beszélni?
-Igen. A kávézó, ahova először mentünk?
-Legyen. Sziasztok- biccentett és elment.
-Reni, ugye ezt nem mondod komolyan?-akadt fent Ricsi.- Azok után...
-Azok után is joga van tudni a gyerekéről- feleltem.
-Ebben igaza van- felelte Cortez.
-Tes mi van veled?
-Igaza van Reninek, én is ideges lennék, ha nem tudnék a gyerekemről. De ha hozzá nyúlt volna lepofoztam volna....
-Úgy lefejelném ezt a faszt- morogta Ricsi.
-De nem fogjátok bántani- szóltam közben. - Az erőszak nem megoldás.
-Igen, Reninek igaza van- helyeselte Virág.-De Ricsiii menjünk. Két óra és bezár.
-Nyugi Emó, megyünk.
-Sziasztok- integetett boldogan Virág.
-Hello- feleltük egyszerre Cortezzel, és mi is elindultunk a másik irányba.
Csendben sétáltunk egymás mellett, de nem bírtam sokáig.
-Nézd nem lesz holnap semmi baj.
-Én hiszek neked- biccentett.- De ha megint elkezd bántani, nem akarom hogy elvetélj.
-Azt én se szeretném, de tudom hogy nem lesz semmi.
-Nézd én bízok benned, és ha bármi olyat fog tenni holnap csak hívj- felelte Cortez, és megölelt.
-
ESTÁS LEYENDO
Hárman /szjg ff/
FanficŐ és én voltunk. De ő megtette, és én nem akartam. A fájdalom amit akkor éreztem szétmart, de ott volt Kinga és talpra állított. Most ő dobott el, és nem enged semmit megmagyarázni. Emlékszem először ketten voltunk, aztán hirtelen hárman lettünk Ren...