Sziasztok. Bocsánat, hogy ennyire későn hoztam a részt, csak vártam a megfelelő pillanatra. (Ezdehülyénhangzik.) Elképesztő, hogy több mint 300 megtekintése és 18 csillaga van a sztorinak. Köszönöm. ❤️ Örülnék, ha lenne pár komment. Sokat jelentene a visszajelzés. xx.
Mikor odaértek a terem közepére, rájuknéztem, és akkor láttam meg Őt.
Calum. Az nem lehet. Ez nem lehet ő.
A következő pillanatban rám nézett.
-Adie?
-Calum? -kérdeztem.
Majd Calum gyorsan odajött hozzám, felkapott, megölelt, majd megpörgetett.
- Nem hittem volna, hogy valaha újra találkozunk. Hiányoztál. - mondta.
- Te is nekem, Cal. - mondtam, majd megöleltem jó szorosan. Hihetetlen. 5 év. 5 éve láttam utoljára a legjobb barátom. 5 éve, hogy elköltöztek Londonból. Az első pár hónapban rendszeresen beszéltünk telefonon, de aztán ez abbamaradt. És felismert. Annyira boldog vagyok hogy viszont láthatom.
- Annyi mindent meg kell beszélnünk, Adie. Mit szólnál hozzá, ha délután átjönnél hozzánk, és beszélgetnénk? Biztos csomó mesélnivalód van, csajszi. - mondta mosolyogva. Megváltozott a hangja. Mondjuk ennyi idő alatt jóhogy.
- Benne vagyok.
- Bemutatom neked a srácokat. Hé, fiúk. - kiáltotta el magát. A fiúk odajöttek hozzánk. - Ő itt Adie. Adie, ők itt Luke Hemmings, Michael Clifford, és Nathan Evans. Meséltem már nektek róla. - mondta Cal.
- Azt nem említetted, hogy ilyen gyönyörű. - mondta Luke.
- Ööö köszönöm. - mondtam mosolyogva.
- Szerencsés vagy Cal. Ha nekem ilyen legjobb barátom lenne. Huhu. - mondta Nat egy perverz vigyor kíséretében. Ő a bunkóbbik, ebben már biztos vagyok.
A bemutatkozás után Calum mellém ült, és nemsokra rá elkezdődött az óra.
A négy osztályfőnöki hamar eltelt. Be kellet mutatkoznom az osztálynak, meg ilyenek. Suli után az épület elé, a parkolóba mentünk.
- Nem is tudtam hogy van kocsid.
- Sok mindent nem tudsz, hercegnő.
- Majd most elmondod.
Beültünk az autóba és elhajtottunk. Egy gyönyörű emeletes ház előtt parkolt le Calum.
- Ez csodaszép.
- Köszi. - mondta Cal, egy irtó édes mosoly kíséretében.
Kinyitotta az ajtót, és bementünk. Lepakoltuk a cuccainka és Calum megint kiabálni kezdett. Úgy látszik ez a rossz szokása megmaradt.
- Hé család. Gyertek ide légyszives.
- Mi az kisfiam? - jött le Liz az emeletről. Nem sokkal később követtek öt Cal tesói Bradley és Amanda. Ők ikrek és csak két évvel fiatalabbak mint mi. Majd Christian is megérkezett.
- Nézzetek, ki költözött Sydneybe? Mutatott rám.
- Úristen, Adelaide. - jött oda Liz, és megölelt. Visszaöleltem. - Szinte semmit sem változtál. Csak még szebb lettél. Elmosolyodtam.
- Örülök, hogy látlak. - mondta Christian.
- Én is. El sem tudjátok képzelni mennyire.
- Szia Adie. - Ölelt meg Brad, majd Amanda.
- Mi lenne ha mondjuk ma este átjönnétek hozzánk vacsorára? - kérdeztem. Nagyon reméltem, hogy igent mondanak.
- Természetesen. Jó lesz újra látni a szüleidet. És Asht. - mondta Liz.
- Attól tartok ez nem fog menni. Apa meghalt. - mondtam elfulló hangon.
- Adie. Nagyon sajnálom. Nem tudtam. - jött oda Liz megölelni.
- Semmi baj. Képzeljétek Ash elkezdett dobolni. - váltottam gyorsan témát. Majd bementünk a nappaliba.
- Én meg gitározni. Igazából van egy zenekarunk, de nincs dobos. Nagyon szívesen meghallgatnám Asht. - mondta Calum.
- Szerintem vacsora után kérdezd meg tőle.
- Oké.
- Bocsánat felhívom anyát a vacsora miatt.
Kimentem a konyhába, felhívtam anyát aki nagyon örült a hírnek. Még sírt is.
- Itt vagyok. Anya nagyon örül hogy jöttök. - mosolyogtam. Calum rám nézett.
- Nem megyünk fel a szobámba? - kérdezte.
- De. Szívesen.
Felmentünk Cal szobájába. Sötétbarna falak, sötét bútorok és fekete sötétítő. A falon egy csomó plakát volt együttesekról, és volt ott még egy gördeszka.
- Ez annyira te vagy. Nem is tudtam, hogy deszkázol.
- Nem deszkázom, csak dekoráció.
- Basszus. - kiáltottam, majd elegánsan Cal ágyára estem.
- Nem gondoltam, hogy ilyen hamar az ágyamban leszel.
- Hát én sem. Csak tudod a vonzerőd ellenálhatatlan. - kacsintottam rá. Belökte az ajtót majd rámugrott.
- Most mit csináljak veled. Van pár ötletem...
- Hülye. - nevettem fel, majd gyorsan fordítottam helyzetünkön. Elkezdtem bökdösni az oldalát.
- Huh de izmos lettél. - Fogdoztam meg a hasát.
- Neked meg nagy melleid lettek.
- Most komolyan azokat nézed?
- Nem nehéz észrevenni.
- Te kanos disznó. - nevettem.
- Már kb. 3 hete nem csináltam. Szerinted?
- Jézus. Ez szörnyű. - mondtam ironizálva.
- Mert? Te hogy bírod 3 hétig szex nélkül?
- Öhm, Cal, én még... szóval én még...
- Értem. - szakította félbe kínos magyarázkodásom- De ez hogy lehet? Hiszen annyira csodálatos vagy.
- Nem találtam meg az igazit. Egyébként nem hiszem el hogy tényleg a szexről beszélgetünk. - itt már olyan szinten röhögtem, hogy mindenem rázkódott, és folyt a könnyem.
- Adie, ha ezt tovább csinálod, itt helyben megduglak. Eléggé izgató hatással van kicsiCal-rá ez a tevékenység. Khmm.
- Jézusom. De állat. - gyorsan leszálltam róla. Elhelyezkedett az ágyon én pedig oda ültem elé. Átkarolta a derekam, és fejem a mellkasának döntöttem.
- Csinálunk egy képet? - kérdezte.
- Persze. - elővette (nem azt te kis huncut) a telefonját és rengeteg képet csináltunk.
- Majd küld el őket valahol.
- Rendben. Annyira aranyosak vagyunk most nézd meg. - mutatja a képeinket.
- A kanos Cal és a kicsi Adie. - kuncogtam.
- Hát ezen segíthetsz ha gondolod. - ezt annyira perverzen mondta, hogy eldöntöttem, a kanosságával kapcsolatban nem viccelődöm többet.
- Nem. Köszönöm. Meghagynám másnak ezt a kecsegtető ajánlatot.
Ezután komolyra fordítva a szót beszélgetni kezdtünk. Az egész délutánt átbeszéltük. Annyira jó volt valakivel őszintén beszélgetni.
Egyszer csak azt veszem észre hogy öt óra.
- Hé, Cal. Öt óra. Mennem kéne. De ne aggódj, nemsokára megint láthatsz.
- Jólvan bébi, kikísérlek.
- Szia. - megpusziltam, majd megöleltem.
- Ne vigyelelek el?
- Az jó lenne, köszi. Beültünk az autóba, megmondtam Cal-nak a címet majd elhajtottunk. A ház előtt leparkolt, megint elbúcsúztam tőle majd kiszálltam.
