Kételyből szerelem

1. Fejezet

Eren:

Végeztem a suliban és épp munkába készülök, egy aranyos kis kávézóban dolgozom. Minden reggel én készítem a kávékat, délután pedig a sütiket és a szendvicseket. Kicsit többet kapok érte, mint egy sima diákmunkával, mivel nekem ez az egyetlen bevételforrásom. Sőt azt a pénzt, amit a nagynéném adott még vissza sem fizettem. Csak részletekben tudom neki elküldeni, mert így is nehéz a számlák fizetése. Persze teszek róla, hogy ez a külvilágnak ne tűnjön fel.

- Jó napot! - Lépek be a kávézóba.

- Szia, ma nem szabadnapos lennél? - Bólintottam és betettem a cuccaimat a szekrényembe.

- De, csak kell a pénz és az tudtommal nem fán terem. - Kacagtuk el magunkat.

- Egy évben csak egy szabadnapot kértél, de azon is bent vagy? - Rázta a fejét és kötényemet kezembe adta.

- Tudom, hogy csak azért mondod, mert utálsz és nem akarod, hogy a közeledbe legyek. - Mikasa megint röhögni kezdett én meg csak elkészülődtem.

- Sziasztok! - Lépett be Armin a konyhára.

- Min nevettek? - Kérdezte és ő is lepakolt.

- Eren azt mondta, hogy azért akarom hazaküldeni, mert utálom. - Ezen most mind a ketten elkezdtek hasukat fogva nevetni.

- Jajj Picúr, soha nem tudnánk utálni téged! - Borzolta össze a hajamat Armin.

- Oké, oké. De lássunk munkához! - Oszlattam el a túl lelkes csapatot.

- Csak akkor, ha ehetek az almás pitédből! - Fordult vissza felém Mikasa.

- Persze, hogy ehetsz. - Pöcköltem meg az orrát.

A délután folyamán rengeteget sütöttem és néha még a pultba is beálltam teát csinálni. Békésen telt egészen estig, ugyanis a munkaidő lejárta után egy perccel Mikasa kirobbant a konyháról.

- Átmehetek hozzátok ma Eren? - Tette fel a találóskérdést Mika.

- Sajnos ma nem. Nem leszek otthon. - Ráztam meg a fejem, mire csak kérlelő fejekkel találtam szembe magam.

- Hogyhogy? - Jaj persze, nem mondtam még nekik.

- Minden harmadik nap éjszakai műszakban dolgozom egy bárban. - Mind a ketten közelítettek felém, majd szoros ölelésbe zártak.

- De segítenénk, miért nem hagyod, hogy kölcsön adjunk? - Megráztam a fejem és mind a kettőt homlokon pöcköltem.

- Soha nem fogok tőletek kölcsön kérni, ha nem vészhelyzet. Nem szeretnék még több adósságot, már így is lógok valakinek. - Armin ismét összeborzolta a hajam és vállára kapta a táskáját.

- Akkor vigyázzatok magatokra és hívjatok, ha baj van! Sziasztok! - Indult el szőke barátom az autója felé.

- Megleszel Eren? - Bólogattam és én is felkaptam a táskám. Bezártuk az ajtót és elindultunk.

A bár ahol munkát kaptam, viszonylag takaros és barátságos hely. Egy szórólapon láttam, hogy pultost és takarítót keresnek, nagyon jó fizetéssel. Jelentkeztem és ma már kezdhetek is. Sok mindent kellett tanulnom, az elmúlt két hétben minden piát, koktélt és technikát be kellett magolnom. Úgy gondoltam nem árt egy kis partyhoz való tudás, a jövőben még jól jöhet.

- Jó estét! - Köszöntem, mikor beléptem, rögtön a főnök jött velem szembe.

- Szia! Eren ugye? Erwin vagyok! - Bólintottam és kezet fogtunk.

- Gyere körbevezetlek! Jobbra van a személyzeti rész, oda kéne lepakolnod, ott tudsz átöltözni is. - Bementünk az említett helyiségbe, hatalmas volt.

Leraktam a táskámat és sálammal kezdve lehámoztam magamról a téli hacukát. Kezembe nyomott egy fekete kötényt és egy piros kendőt. Felvettem és meg kell mondanom egész jól nézek ki ebben a piros kendőben.

- Mivel kicsit hosszabb hajad van, ezért ez előírás és ha tudod, akkor kötsd fel kérlek. - Előhúztam egy hajgumit a zsebemből.

- Ez csak természetes. - Kimentünk az előtérbe, ahol egy teljesen felszerelt pult várt.

- Sziasztok! - Köszöntem a többi munkatársamnak.

Két lány és egy fiú álldogált a pult túloldalán. Az egyik rövid barna hajú, vékony, az a tipikus szép lány. A másik fiúsabb ruhában és szemüvegben mosolygott rám, véleményem szerint nagyon szép, kedvesnek tűnik. A harmadik kicsit idősebb, mint a többi. Neki is szőke haja volt, mint Erwinnek, tetején a piros kendővel, ruhája inkább otthoni volt, mint egyenruha, de ki tudja.

- Szia! - Köszöntek szinkronban mind a hárman.

- Kezdem én! Hange vagyok! - Kezet ráztam vele. De utána szoros ölelésbe vont. Nagyon hiperaktív.

- Én Farlan vagyok! - Vele is kezet fogtam és ránéztem a harmadikra.

- Petra vagyok! - Kicsit bátortalanul nyújtotta a kezét felém.

- Engem Erennek hívnak! Örülök, hogy veletek dolgozhatok, remélem jóban leszünk.

- Akkor én elmentem! - Veregetett vállon Erwin. Elkezdtük lepakolni a székeket és felmosni.

- Sulis vagy, nem? - Bólintottam és törölgettem tovább a poharakat.

- Akkor miért dolgozol éjszakai műszakban? - Nem akartam megosztani velük az életem mélypontjait, ezért csak vállat rántottam.

- Te is sulis vagy, mégis ilyenkor dolgozol. - Vágtam vissza, elgondolkodott és mosolyogni kezdett.

- A legjobb barátom sokszor van nálam napközben, ezért ilyenkor van időm. - Ezen már mind a ketten nevettünk. Hange egészen érdekes ember, sok vicces pillanatról mesélt már.

- Miért, ilyen fontos ez a barát? - Ismét gondolkodott egy keveset és felkapta a fejét.

- Mert imádom és mert törzsvendég itt. - Ezen még többet kacagtunk, hihetetlenül gyorsan telik az idő, ha az ember jól szórakozik.

- Sok, ilyen barátod van? - Ismét gondolkodott, de a válasz előtt most szomorú lett.

- Csak ő van, ilyen. A többi csak inkább ismerős, de már ő sem a régi. Hiányzik neki... valaki, aki... olyan mint te. Akivel tud nevetni és beszélgetni akármiről.

- Nekem csak két, ilyen ember van. Mind a ketten a munkatársaim, Mikasa és Armin. Mindenben támogatnak és elfeledtetik velem a rosszat. - Ismét megölelt, de most nem engedett el.

- Most már három van! - Ez a csaj túl hiperaktív és ragadós, de imádom.

- Köszönöm, de dolgozzunk, mert nem csak melegedni jöttünk. - Ugrándozva ment vissza a szertárba letenni a cuccokat.

Az éjszaka vidáman telt, mindenki jól érezte magát és Petra is fel tudott oldódni a környezetemben. Reggel hatkor zártunk és én futólépésben indultam el hazafele. Lezuhanyoztam, átöltöztem és egy gyors reggeli után rohantam a suli felé.

....................

Sziasztok!

Újra itt vagyok egy ilyen kis szösszenettel. Remélem tetszeni fog.
Egy dolgot szeretnék zárójelben megjegyezni: (A visszaolvasás közben felmerült egy probléma. Néhol ősz, máshol tél volt benne, nem értem, hogy. De ezt javítottam, ettől függetlenül lehet benne katyvasz.)
Hibákért előlre is elnézést!

Szép napot és jó olvasást! 😘