Miyuki Hanemiya másodéves tanuló egy Tokiói gimnáziumban. Nincs sok barátja, mivel elég félénk. Bátyja, Kazutora Hanemiya tagja egy bandának. A lányt egy nap elviszi testvére az egyik gyűlésre, ahol megismeri a fiú barátait. Miyuki fejéből nem megy...
Sziasztok! Azt hiszem egy magyarázattal tartozok, hogy mégis hova lettem. Szóval két indokot tudok mondani. Az első, hogy állásinterjúkon voltam és picit az életem elkezdésére fókuszáltam. A második pedig, hogy teljesen kiment a fejemből az egész történet.. Nem találtam a kicsi füzetemet, amiben le volt vezetve minden. Most, hogy újra megtaláltam, illetve egy munkalehetőség is lehet, hogy sikerül azt gondoltam, "okés most már mehet a buli". Ne haragudjatok annyira rám!! Elnézést kérek az eltűnésért és a részek hiányáért. Ígérem bepótolom! Remélem tetszeni fog nektek! További jó olvasást! ^^
Yuzuha fel és alá ugrált örömében, majd eszébe jutott, hogy Miyuki is ott lesz. Bár, ha jobban belegondolt ez nem igazán zavarta. Amit elakar érni, el is fogja.
Nem sokkal később, már csak Miyuki és Mitsuya maradt.
"Én haza megyek.. elegem van." Jelentette ki a lány
"Most te haragszol?" Értetlenkedett kedves levendula hajú barátunk
"ÉN?! Ugyan már *haha* nem szoktam. Csak haza akarok menni." Mondta ridegen
Miyuki sarkon fordult, majd haza indult. Mitsuya nem ment a lány után, nem értette hol rontotta el.
***
Még egy hét volt Yuzuha bulijáig. Miyuki úgy érezte magát mint, ahogy azt jellemezni szokták.
*kopp kopp*
"Hugi? Megint a szobádban kuksolsz. Minden rendben?" Kérdezte az aggódó testvér
"Persze teljesen rendben van minden. Csak..." Sóhajtott fel
"Csak?"
"Nem értem a fiúkat. Egyik percben kedvesek veled, elmondják, hogy te vagy életük értelme aztán meg egy másik csajjal találkozik.. Természetesen a tudtom nélkül ÉS még el is megy a születésnapjára. " Akadt ki a lány
"Tuti Mitsuya a hibás.. Több vasat tart a tűzbe. Pedig értelmesen elmondtam, hogy elvágom a torkát, ha bajod lesz. "
"Mindegy is.. Elmegyek arra a hülye bulira. 100000000% hogy nem viszek annak a libának ajándékot."
***
Már csak egy pár óra a buliig. A leányzó úgy gondolta, picit kicsípi magát. Végülis mi baj lehet nem?
"Ennek jónak kell lennie." Mondta Miyuki, miután tükörbe nézett.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Kopogás hallatszódott.
"Miyuki? Takashi vagyok. Bemegyek."
Miyuki hátra nézett a fiúra, akin egy farmer, fekete garbó és egy dzseki volt.
"Na még mit nem kishölgy. Nem jössz ilyen rövid cuccban.. mármint nagyon jól nézel ki, de lesznek ott nem a legjobb emberek. Nem akarom, hogy bajod legyen." Mondta féltően Mitsuya
"Először is, köszi. Másodszor is nekem te ne mondd meg, hogy mit vehetek fel és mit nem." Jelentette ki idegesen a lány
"Jól van, menjünk. *sóhaj*"
***
Már elég sokan voltak, amikor megérkeztek. Olyan arcok is voltak ott akiket még nem is látott lány. De nem zavarta. Úgy sem velük fog beszélgetni, gondolta. Yuzuha már kint várta Mitsuyat.
Miért kellett neki is eljönni??!! Még a végén elrontja az egész tervemet. Ha nem lehet az enyém, senkié se legyen. Sajnálom, de mégsem.
"Miyuki!! Nagyon jól nézel ki! Tetszik a rucid! " Mondta ezt a mondatot egy műmosoly kíséretében Yuzuha
"Köszönöm.. Boldog születésnapot.."
Egy "Mhm" volt a válasz.
"Remélem nem bánod, ha elrablom a barátod? Végülis születésnapom van és ahogy látom, nem hoztál ajándékot. Legyen ez az ajándék." Mondta mosolyogva Yuzuha
A lányban forrt a düh. Még válaszolni sem tudott, mert elrángatta onnan a fiút. Aki csak egy "Bocsánat"-ot tátogott.
Remek egyedül van. Gondolta, hogy a Toman többi tagja is itt lehet. Így hát felderítő expedícióra indult. De útközben eszébe jutott, hogy Tora otthon maradt. Ergo senki sincs itt a Tomanból, csak Hakkai és Mitsuya.. Remek, ez egyszerűen csodálatos.
Miyuki leült egy székre a sarokba, mint aki rosszat csinált és beállították oda. Csalódott és dühös volt. Nem értette, ha Őt akarja a fiú, akkor miért ment olyan egyszerűen azzal a boszorkánnyal. Igaz, még csak 16 volt, de nem sokára tölti a 17-et. Nem lehet akkora baj, ha iszik egy kicsit. Felállt és töltött magának egy pohárral, majd vissza vonult a bázisára azaz a székre a sarokban. Miközben kortyolgatta az italát, látta milyen jól érzi magát mindenki kivéve ő. Elhatározta, hogy haza megy és véget vet ennek a Mitsuyas ügynek. Ez nem ment így neki.
" Felkérhetem a hölgyet egy táncra?" ???
"Huh?" Ennyi jött ki a lány szájából
Az idegen elismételte a kérdést ismét. Mielőtt válaszolt volna a lány körbe nézett, hátha látja valahol a kedvesét. Meg is találta, de nem tetszett neki ez a látvány. Kezei Yuzuha derekán voltak és úgy táncoltak, mintha nem lenne holnap. Megelégelte.
"Persze."
"A nevem Rindou, Rindou Haitani. De ennek a csodás hölgynek, csak Rin. *kacsint*"
"Miyuki Hanemiya. *kacag*"
Egy pár perccel korábban a triumvirátusnál. (A.k.a Rin, Ran és Sanzu)
"Skacok, ti is látjátok szegény lányt a sarokban egyedül?" Kérdezte Rin
A másik kettő bólintott.
"Egy csávóval jött ide, Sanzu te ismerheted. Tomanos a srác" Mondta Ran
"Aha, Mitsuyaval jött a második osztag kapitánya. Nem tudtam, hogy van nője." Jelentette ki Sanzu
"Heee~? Ha ő a nője akkor mit keres Yuzuhaval?" Mutat feléjük Ran
"Uraim, azt hiszem kezeimbe veszem az ügyet. Hátha szórakoztató lesz az esténk." Mondta Rin, majd vállon veregette a két fiút
"Nem ér, hogy mindig te csapsz le a szebbekre." Nyávogott testvére
Rin csak kinyújtotta a nyelvét, majd a lány irányába indult.
" Felkérhetem a hölgyet egy táncra?" Kérdezte
***
Mitsuya gondolatai
Annyira rosszul érzem magam amiért egyedül hagytam őt. Nem ismer itt senkit, még a fiúk sincsenek itt. Ahogy táncoltam Yuzuhaval, a kezemet lecsúsztatta a derekára. Kérdően néztem rá, mire ő csak mosolygott. Amikor hátra néztem, láttam Miyukit ahogy egy pohár valamit, elég gyorsan lehúzott. Illetve egy srácot is lattam, mit akar tőle? Miért megy oda? Miért? Aggódtam érte.
"Takashi~ Most én vagyok a középpont." Mondta Yuzuha, ahogy elfordította a fiú fejét
"Yuzuha, én csak aggódo-"
"Shh! *tette ujját a fiú szájára* Ez az én estém." Mosolygott a lány
