Csak érdek semmi több

28.fejezet

Tenshi :

- Hm... -néztem körbe majd megjelentem a csata téren... Éppen Itachival akart valamit csinálni ... Nem láttam mert háttal volt... Én meg egyet belerúgtam és kidőntöt út közben 3 fát...
A földön fekvő Itachira emeltem a tekintetem ...-Sajnálom...- egyit tudtam mondani ... Aztán a szédelgő Madara felém tartott ...

- Ki a franc vagy te ?- kérdezte tőlem mindenki rám nézett ...

-Az aki megfog most ölni ! - mondtam majd kiemelten a katanámat ... De ő genjustuba ejtett... Térdre estem és eldobtam a katanám ... Na de ez csak egy klón ! És a klónt nem sajnáljuk ... Gondoltam miközben én az egyik fanak támaszkodva élveztem a nyarat... Madara közeleb lépett a klónomhoz és rúgott volna bele ... De ...Végülis bele rúgott ... Én mögé teleportáltam ...-Khm , Khm... Angyal stílus : Gekitay ! - hallatszott a technika neve legugoltam és az egyik lábamat előre tetem majd a földbe vágtam a kardomat amitől eltaszítodtunk egymástól ő megint neki ment pár fának én meg valami hatalmas sebességgel hátra felé mentem ...Egy picit távolabbról kellett volna... Nem tudok megállni... A katanámmal próbáltam "fékezni ,, de nem sikerült... Bármien erősen is próbáltam... Aztán felugrodtam elég magasra... -Angyal stílus : Tomere! - mondtam majd a föld 3 részre szakadt ... Ő meg mögém került a gyorsaságával... Én meg az én sebesegémmel megfordultam majd taijutsuba levertem ....Csak úgy ...Mint régen ...Támadt egy ötletem ...- Katon pusztító tűz golyó! - ő lemásolta és amikor nem rám figyelt hanem a jutsura, mögé teleportáltam majd belészúrtam a katanámat és kihúztam azt... A katanám hegye apám vérével volt tele... Ő megfordult és felemelt a toromnál fogva ... Nem kapáloztam ...

-Már emlékszem ... Te vagy a lányom ! De akkor is megöllek ! - ettől a mondattól feidézödtek az emlékeim és kicsordult egy könnycseppem is majd gonoszan elmosolyodtam ... Ő feldobott rúgott belém egy párat majd elértük a felhőket... Feloldtam a szármat és lerugtam a földre ... Én leszálltam egy kőre az egyik lábamat előre tetem a másikat hátra és lehajtotam a fejem ...
- Ki a fene ...

-Vagyok én ? Valakinek a felesége - itt Itachira gondoltam- Valakinek a testvére... -itt meg Kakashira és Sasukéra és egy feljebb repültem és ránéztem egykori apámra ... -Valakinek istennő - ez csak Suvarasy lehet... Becsuktam a szemem és a szemeből az arcomra folyt a fehér vérem...-Valakinek Konoha 7. angyala ... Valakinek a lánya ... De összefoglalva ... Én vagyok...- kinyitotam a szemem ...- Uchiha Tenshi! Angyal stílus : Tenshi to mere ! - feloldtam ezt az erőt is a szemem fehérre váltott és a ruhákat felváltotta egy fehér alul bordó mintás ruha és egy fekete köpeny ... Senki sem értette ,hogy mi a fene is történik itt köztük én sem ... De megpróbálom legyőzni ezt a démont....Angyal stílus : Istenek ereje ! - a kezemben megjelent egy hatalmas fehér gömb... Egyszer csak
Suvarasy jelent meg előttem ... Egy .... Tiltott jutsu ...Ő a földre esett... Én meg apa mögé teleportáltam és megajándékoztam a fehér gömbel...- Köszönöm...Apa ... - mondtam majd földre esett és kiszállt belőle a démon én meg letérdeltem mellé...

-Kislányom... Légy erős.... - mondta majd
elment máshova... Én adtam neki egy homlok puszit...

-Sajnálom...- aztán Suvarasyhoz teleportáltam aki haldoklott ...- Ne , ne , ne... Már te is ? Miért kellet megmenteni ?!?

-Mert a véred ...

-Nem érdekel ! Ne mindig a vérem legyen a kifogásod ! Miért ...Kell neked is meghalni ?

-Nem fogok meghalni...Félig angyal félig démon vagyok butus !

-De miért mentetél meg ?

-Azért mert... - vért köhögött fel - Azért mert szeretlek ... És ha nem is ismered be tudom ,hogy a szíved mélyén te is.... Meg foglak védeni... Lehet ,hogy neked én csak egy tiltott szerelem leszek de én...Akkor is szeretlek... Az életemet is oda adom ha kell ...- legördült pár könnycsepp az arcomról a pólójára...És elkezdtem simogatni az arcát- Mert... Ez az én utam ... És nem fogom megváltoztatni azt sem amit most mondtam és azt se ,hogy szeretlek... - egy mosoly kíséretében meghalt ő is ... Csupán értem ...

-SUVARASY! - mondtam ki a nevét és elkezdtem sírni a mellkasán... Aztán ráeszméltem ,hogy ... Mi van a többiekkel ? Oda teleportáltam ... Mindenki egy körben állt és nézett valamit... Én a kör közepére érve elsápadtam és térdre estem ... Itachi ...
Mikoték is oda értek ...És elkezdtem simogatni a haldokló férjem arcát...- Már te is...? - ő csak elmosolyodott ...

-Azt mondtam ,hogy nem akarlak többé sírva látni...

-Én meg nem akarok több halotatt ! - ő újból elmosolyodott én becsuktam a szemem és formáltam egy tigrist- Első toll : földiek bűne... Második toll : birtoklás vágya .... Harmadik toll: irigység érzése ... Negyedik toll: szomorúság érzése ...Ötödik toll: gyógyítás ereje ...Hatodik toll: halál szomorúsága ... - ebbe biztos bele halok... Már éppen tenném oda a kezem ,hogy meggyógyítom de ő megfogta azt... - Hadj gyógyításalak meg... Nem lesz...Semmi baj ...Nem lesz... - fülelentettem és elengedte a kezem... -Nem lesz...Semmi baj...- adtam be megint amikor Itachi felkelt én meg hátra és vért köhögtem fel ő meg megfogta a hátam ,hogy ne essek hátra...

-Tenshi...Mit ...Csináltál...?- én elmosolyogtam ...

- Megmentetem a jövőnket ...-ő magához ölelt...

- Az jobb ha te meghalsz ?!?

-Nem halok meg butus ! Istennő vagyok ... De ...Úgyis megérdemlem ...

- Miért mondod ezt ? - nézett a szemembe ...

-Azért mert csak jó embereket öltem meg... Akik meg megöltek azóta elengedtem... Obito , Apa , Rin megölésében is benne voltam... Ő nem csináltak semmit... -ő megsimogatta az arcomat és eleredtek a könnyei ... Én megfogtam a pólója felső részét és magamhoz ránotam és megcsókoltam ...De nem utoljára ...Ő visszacsókolt ... Aztán elválunk egymástól... - Sajnálom ,hogy bevontalak ebbe a játékban... Hogy játszok az érzéseiddel de... Egyszer még vissza térek hozzád ...-aztán nem maradt semmi erőm és elengedtem Itachi pólóját ... És a földre huppantam egyszer...- Uchiha ...- kétszer ...- Itachi ... - és egy mosoly kiséretében már csak szemlélőként láttam az eseményt... Magához ölelt és elordítata a nevem... Aztán a Hana... Kakashi... Sasuke... Mindenki akinek fontos voltam... Oda rohant... Sajnálom... Aztán valaki megfogta a vállam.... Suvarasy... Megfordultam...

-Úrnőm... Vár téged Kami... - egy szomorú mosoly kíséretében elhagytam ezt a világot...