Csak érdek semmi több

8.fejezet

Itachi :

Leült az ágyra és hátat fordított nekem ... Valami ...Nagy baj lehet...Oda mentem és vele szemben leültem.

-Tenshi ...-ő csak lehajtott fejjel a takarót bámulta . Nagyon ...Tényleg ...Nagyon erősen szorította ...- Kérlek...- a takarón megjelent pár könnycsepp ...- Mond el mi bánt...

-Bár csak ... Ne kéne...Ezt a súlyt cipelnem ...- mondta halkan

- Én segítek ... Mond el ...Hogy mi ...A baj...- felállt az ágyról és odament az ablakhoz...Levette a pólóját .-Ne most butus! Apád itt van a szomszéd szobába ...!

-Ne ...Érts ...Félre ! - mondta lassan- Sharingan...- mondta ki szintén halkan ... Aztán ...Rájöttem...Mit jelent a neve és amit akkor mutatott... Hirtelen fehér angyal szárnyai lettek ...Persze ! Hisz az ő neve angyalt jelent ! Aztán hátra nézet ... A Sharinganja...Ő maga...Olyan gyönyörű akárhogy is kinéz akármit csinál ...Gyönyörű...- Ez ...Lennék ...Én...Eltudnál így is fogadni ? - kérdezte én csak oda rohantam mellé és megöleltem ... Félre értés ne essék... Volt rajta valami póló szerűség ...

-Persze ...Én angyalom...- mondtam ki egyszerűen ...

-Arigatou Itachi ...- éreztem a pólómon a könnyeit ... Lenéztem hozzá és az ála alá nyúltam és megcsókoltam...

-Arigatou Tenshi ... - néztem mélyen a szemébe ... Aztán benyitott az apja ...

-Tenshi! Figyelj...- Amikor ránézett elakadt a szava ... És kicsordultak a könnyei ... A lánya látta ,hogy sír...

-Apa...- Madara se perc alatt előtte termett és szorosan a karjaiba zárta ...

-Akárcsak az édesanyád lennél... - ebből kiderült minden ... Felém nézett és intet ,hogy jöjjek közelebb ...Én közelebb mentem és engem is a karjába zárt ...- Te meg olyan vagy mint én... Konoha ...Legszebb lányába , bocsánat , nőjébe szerettél bele ....

-Apa ...Kezd fájni ...

-Kibirod ...

-Nekem is ...- tetem hozzá...

-Te is ! - Tenshi megfogta a kezem és elteleportáltunk pár méterrel - Naa , ez nem ér ! - milyen ismerős mondat ...

-Dehogy nem! - vágtuk rá egyszerre .

-Na , magatokra hagylak fiatalok ... - indult a szobaajtaja felé -Itachi... Ma ...Itt alszol a lányommal ha megkérlek ?

-Még kérni sem kell...- mondtam és megfogtam a melletem álló kezét ...

- Rendben akkor én lemegyek bevásárolni ...- én csak értelmetlenül néztem rá de ahogy Tenshire néztem mindent megtudtam...Madara kiment az ajtó én meg a melletem állóra néztem ...Már nem volt Sharinganja sem szárnya...Amit elvettem volna róla a tekintetem már a falnak voltam dőlve ő meg előttem...Megcsókoltam...De szerintem mindenki tudja ,hogy itt mi következik...

-Itachi...- mondta amikor "azt ,, csináltuk ...- A karom...A lábam ...A kezem...Miért érzem mintha ...- végig néztem rajta ... Fehérneműben is csodálatos... De valami...Volt a bokáján.

- Mi van a bokádon ? - ismertem... Nem volt tetoválása...

- Mi a ...- nézzet a bokájára , majd elájult ... Betettem a takaró alá én meg mellé feküdtem ...

-Tudod ...Csodálatos vagy...- mondtam neki halkan ...Meglepődtem de jött válasz ...

-Te meg az életem legeslegfonosabb emberei közé tartozol...Soha...Soha de soha ne hagyj el ...Kérlek...- már szinte a sírás kerülgetett ...

-Soha...De soha...- erre nem jött válasz ... Biztos a bokáján lévő izé műve ,hogy elájult...

Reggel úgy keltem fel ,hogy a fejét a mellkasonba fúrja és a szárnyaival átölel...Meg a nevém mondogatja...Aztán kinyitotta a szemét...

-Mikor akitiválodott a Sharinganunk ?- várjunk ...Az enyém is...Szaszkétől tudom ,hogy szexuális izékre is reagál...

- Fogalmam sincs ...- mondtam és megsimogattam az arcát... - De ideje felkelni! - próbáltam kiszabadulni a karjai közül mert már karjaival ölelt...

-Na , azt már nem Itachi úrfi !!!

-Hm...Ha eljössz a szüleihez...Maradok...

-Ahogy akarod ...

-Ahogy akarom ...

-FIATALOK !!! 14 ÓRA !!!!- hallatszott az apja hangja .

-JÉZUSSS !!- mondtuk ...Ő kikapott valamit ruhát a szekrényből aztán bement a fürdőszobába . Később egy bordó ruhába és kirúzsozva jött ki mosolyogva ...

-Hova mész mond csak ? - kérdeztem tőle.

- A szüleidhez!

-Tudod hol laknak ?

-Nem...

-Na látod ! - mondtam majd én visszavettem a tegnapi ruhámat ami a földön hevert...- Indulhatunk? - nyújtottam felé a kezem .

-Igen...- mondta majd elfogadta a kezem...Kimentünk az ajtón és becsuktuk azt.

- Hova hova fiatalok? - "köszönt,, ránk Madara ...Úgy megijettem ,hogy felugrodtam ...

- Az úrfi szüleihez !

-Aztán ne kelts rossz benyomást!
Ahogy tanítottam !

-Ahogy tanítodtad !- mondta majd elhagytuk a házat ...És egymás mellet ballagtunk...Amikor az utcán lévő Joninok elkezdték minket nézni ...Megfogta a kezem...Felvállalta ...Hogy a barátnőm...
Félre értés ne essék (megint csak ) a rangokkat Tenshivel anbu kapitányok vagyunk...

- Megérkeztünk...- mondtam és bementünk az ajtón levettük a cipőket.- Haza jöttem...Van egy vendégünk ...

-Ki ? - kapcsolódott be Szaszke .

-Szia Sasuke...

-Hát Tenshi ! - szaladt Tenshi felé majd megölelte .- Hát , PALANCSINTA !

- Na , öcsi ...Ő az enyém...

- Jó , jó de egy picit még ölelem ...- egy picit még ölelte majd leszált róla

-Ki a vendégünk? - jött oda apa elém.

- Uchiha Tenshi ...- nyújtotta apám felé a kezét... Ő meg csak megölelte . És annyit mondott : Uchiha Fugaku

- Ma mindenki féltékenyé akar tenni a barátnőmmel?

- Ki akar kit féltékenyé tenni ? - jött anya aki éppen mosogatott egy tányért . Amint meglátta Tenshit elrepítete a tányért és ő is megölelte .- A fiam...Sokat mesélt rólad ....Tényleg ...Ugyan olyan gyönyörű vagy mint amilyennek ő leírt ... Uchiha Mikoto

- Uchiha ...Tenshi

- Kérsz valami reggelit ?

- Igen...Elfelejtettem reggelizni...- én ránéztem...- avagy ...Elfelejtettünk ...

- Tenshi....

- Kitalálom palacsinta ...

-Kények....- adta elő gyerekes hangon...

- Rendben kapsz palacsintát....- azzal anyával bement a konyhába mi meg leültünk az asztalhoz.

- Történt valami tegnap ? - kérdezte apa ... Viszza emlékeztem : "Soha...Soha ne hagyj el ...,, , "az életem legeslegfonosabb emberei közé tartozol...,, . Már megint a földet néztem és mosolyogtam majd a konyhába lévő angyalal egyszerre feleltünk :

- Csak erősebb lett a kapcsolatunk...