Csak te meg én? (Teljes Újraírás! Nem Tudni Mikor Folytatódik )

1. rész

Először is el kell mondanom, hogy azért kezdtem el a történet újra írását, mert túl gyorsan haladtak az események, nagyon rosszul volt az egész össze rakva, meg kezdett az egész egy értelmetlen baromság lenni, szóval menjünk ezen végig szééép lassan. Meg eléggé szarul raktam össze a szöveget is, így olvashatatlan lett, szóval új nekifutás és hátha most normálisabb könyvet tudok létrehozni.

Köszönöm a megértést és jó szórakozást, vagy olvasást.
-------------------------------------------

USSR halála után Ruszki nem nagyon ragaszkodik senkihez meg a testvéreit is figyelmen kívül hagyja. Gyűlöli Amerikát azért amit tett és úgy érzi, hogy legszívesebben ő maga fojtaná meg USA-t. De a háborús időszak már egy jó ideje véget ért és nem tehet már semmit. Jól tudja, hogy a bosszú állás nem hozza vissza apját. Szóval inkább alkohollal csillapítja a fájdalmait. Már hónapok óta tart ez az időszak és egyedül Fehérorosz érdeklődött felőle. Majd EU az aki rá veszi magát, hogy megjelenjen Russnál csak, hogy ellenőrizze az állapotát.

- Nos hello Orosz. Hogy megy mostanában az életed?
-Mint látod nem túl jól. Sőt elég szarul. Nem tudom mikor mozdultam ki utoljára és nem is nagyon akarok ezen változtatni.
- Ugye tudod, hogy egyszer rá kell jönnöd ennek semmi értelme ennek az egésznek amit most csinálsz magaddal. Az, hogy itt bent kuksolsz nem változtat semmin. Élni kell tovább az életed Ruszki!
- Erre Orosz ugyan nem mondott semmit, de a padlót nézegetve próbálta elfojtani szavait, mert amit mondani akart erre az nem szép EU számára. És egy ideig egyik sem szólalt meg míg Russia nem nyugodott meg és vette rá magát a beszédre.
- És mond meg mit tegyek annak érdekében, hogy elfeledjem az egészet ami édes apámmal történt?
- Én olyat egy szóval nem mondtam, hogy felejtsd el az egészet. Csak be kell látnom, hogy van fontosabb dolog a gyásznál.
- Fogta meg a Szláv egyik vállát majd azt megveregette és próbálta megértetni vele, hogy ezen érdemes lenne elgondolkodni. Persze miközben ezt mondta teljesen nyugodt és barátságos hangon szólt hozzá. EU ezek után mondta, hogy van egy kis dolga szóval neki mennie kell. Így el is húzta a csíkot.

Russ meg egy kis időzés után elment lefürödni, hogy kicsit felfrissüljön. Ezek után természetesen felöltözött, majd lement. Ukrajna épp a nappaliban nézte a tévét mikor Orosz lement.
- Ideje volt már.
- Szólalt meg testvére, de ugyan nem nézett rá Ruszkira.
- Bocs, hogy én szerettem Apánkat.
- Én is szerettem volna, ha egyes dolgok nem történnek meg. Tudod jól, hogy min mentem keresztül. Éheztem, egy nukleáris balesetet szenvedtem úgy, hogy USSR jó apa módjára ezt el is akarta titkolni mindenki elől.
- Tudom és sajnálom, oké? Én nem akartam, hogy ez legyen és próbáltam veled lenni.
- Velem? Mikor? Talán Fehérorosz mellett, de mellettem tuti nem voltál egyszer sem. Folyton apával voltál. Semmibe nem néztél ahogy most sem. Az se érdekelne, ha itt döglenék meg Ruszki ezt ismerd be, mert nagyon jól tudod, hogy így van.
- Orosz ezt már nem bírta tovább hallgatni így inkább gondolta, hogy elmegy kiszellőztetni a fejét, hisz mit árthat neki egy jó kis séta?

A sétája vége felé kezdte azt hinni, hogy mintha egy kicsit megkönnyebbült volna, majd valaki megszólította aztán futni kezdett felé. Szerintem nem kell mondanom ti is sejthettétek, hogy Ame volt az. És persze, hogy Orosz ezért nem is volt olyan lelkes.
- Jaj már csak te hiányoztál az életemből...
-Morogta Orosz, majd USA végre utol érte Russt.
- Hey Russia! Rég láttalak kint.
- Hello Amerika... Nem mondom, hogy jó újra látni mert, akkor igen nagyot hazudnék.
- Ow? És ha szabad megkérdeznem mi volt az oka, hogy ennyi idő után újra napfényt akartál látni?
- Hát nem is tudom. Lehet meguntam a már poshadt szobámba gubbasztani és apámat gyászolni egész álló nap.
- Válaszolt Amerikának igen jól látszódó gúnyos mosollyal.
- Uh tényleg. Őszinte részvétem!
- Gondolom mennyire...
- Na jó nem akarom törni a hangulatot úgyhogy mi lenne, ha elmennénk egyet kávézni?
- Eddig se volt valami jó hangulat, de nem kösz. van jobb dolgom is mint, hogy veled kávézgassak.
- Igen? És mi dolgod is van?
- Hát...Ö... Na jó igazából semmi kedvem nincs veled lenni.
- Valahogy gondoltam, hogy ezt fogod mondani.
-De jó!
- De ne már Ruszki! Én fizetek mindent és, ha akarsz még kaját is rendelhetsz.- Szóval mindent te fizetsz és nekem csak rendelni kell?
- Pontosan.
- Na jó, de csak azért mert otthon jelenleg nincs kaja és ma még nem ettem semmit, meg a kávé is elkéne.

- Ame erre csak elkezdte vonszolni Oroszt az egyik kávézóba. Russ elmondta mit kér Ame leadta a rendelést majd leültek egy asztalhoz.
- Őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy ilyen komolyan veszed Szovjet halálát.
- Orosz értetlenül nézett Us-re
- Mert mire gondoltál? Arra, hogy szét fogok pukkanni az örömtől vagy mi a fasz, de most komolyan? Ha a te apád halna meg akkor mit csinálnál te nagyon géniusz?!
- Jó bocs nem gondoltam át amit mondtam... Én nem... Nézd nekem muszáj volt azt megtennem. Nem volt más választás. És ő is beleegyezett...
-Egyedül hagytál USA... Ott hagytál.
- Ame meg Orosz nagyon jó barátok voltak régen. Még USSR halála előtt. Mióta Szovjet Uk-nak segített ismerik egymást. És Orosz igazán szorosan ragaszkodott Amerikához. Majd kezdtek megváltozni a dolgok. Német ketté szakadt. Egyik Amerikához került a másik Szovjethez. A falak felépülése után USA már egyáltalán nem érdeklődött Orosz felől, pedig Orosz egy jó ideig írt neki leveleket. De semmi válasz nem jött rájuk és Ruszki feladta. Teljesen letört barátja elvesztése miatt és később Apja halála is rá tett erre.
- És most mit akarsz tőllem?
- Ame ehhez már nem tudta mit fűzön hozzá így csak Ruszki kezét akarta megfogni aki inkább elhúzta amint csak egy picit is hozzá ért a másik ország. Kivett a zsebéből pénzt letette az asztalra, hogy USA ne fizessen annyit fölöslegesen és usánkáját lehúzva elhagyta az épületet. Nem akart pont előtte megint megtörni így inkább haza ment.