Egy új Madrigal [ Camilo Madrigal ff ]

Álom világ

Éppen aludtam, mikor arra lettem figyelmes az éjszaka közepén, vagyis nem tudom pontosan az időt, de biztos késő este volt már. Na de, a lényeg az, hogy felébredtem valamire, vagy inkább valakire ...? Igen, ez a valaki nem más volt, mint a 'legjobb' barátom, akibe csak egyre jobban beleesek a napok múlásával. Elkezdett suttogni valamit, de nem teljesen értettem, hiszen teljesen magamon kívül voltam. A szememet is alig tudtam kinyitni, de az az igazság, hogy annyira nem is akartam ránézni, mert megint elfognak kapni az érzelmek és nem lesz nyugodt éjszakám, most se.

-Psszt, zavarlak? -suttogta nekem, mintha fel is akart volna kelteni, meg nem is, de nyilván sikerült neki.
-Nem, nem zavarsz, de mit szeretnél ilyen későn és miért nem alszol? -vontam kérdőre mormogva, nem sok kedvem volt most ehhez az egészhez, bevallom.
-Uh, csak nem tudok aludni ezért gondoltam átjövök, de arra nem gondoltam, hogy te már alszol -válaszolt kérdésemre kis fáradt hangján, majd meghaltam, annyira jó volt így hallgatni.
-Értem, és én mit csináljak azzal, hogy te nem tudsz aludni? Olvassak neked esti mesét, vagy ringassalak álomba, mint egy kisbabát? -kezdtem el gúnyolódni, ha már felkeltett.
-Mhmm, de vicceske valaki. Nem kell engem altatgatni, csak had maradjak melletted, légyszi -mormogta a fülembe, és még jó, hogy sötét van és annyira nem lehet látni, mert most fülig vörös lehettem. Miért akar ... velem aludni? Ennyi év alatt először kér ilyet tőlem, de miért? Nem mintha akkora baj lenne, mármint, jó, de lehet. Azzal a fiúval kéne aludnom, akibe bele vagyok esve és ki tudja mi lenne, ha Tía Pepa, vagy valaki rájönne. Rajta csattanna minden, hogy miért is alszik velem.
-Figyelj kis maci -itt félbe lettem szakítva-
-'Kis maci'? Mi ez? Már becenevet is kapok tőled? -kezdett el kuncogni, ha ő kínozhat és becézgethet engem, akkor nekem is szabad ilyeneket mondanom, na de vissza a mondandómhoz.
-Oké, erről most akadj le egy pillanatra. Azt szerettem volna mondani, hogy nem lenne jó ötlet, hogy velem aludj. Mi van, ha valaki megtudja? Egész Casita erről zengne -fejeztem be, kicsit aggódva.
-Cshh, szerinted ez engem érdekel? -kezdett el csitítgatni, de úgy tűnik, nem tudom erről lebeszélni, muszáj lesz egész este tűrnöm a jelenlétét.
-Különben is, barátok vagyunk, nem? -bújt be mellém a takaró alá és éreztem ahogy a szívem ki akar repülni a helyéről, olyan hevesen vert.
-Nem fogok zavarni, nyugi. Csak szeretnék veled lenni, ha ez nem baj -mondta kicsit félénkebben ezt az utóbbi dolgot, mintha kicsit őt is megérintené az érzés, hogy azért mégis elég közel kerültünk egymáshoz.
-Kérhetek még egy dolgot tőled? -kezdett bele egy kérdésbe, már előre féltem, hogy mi lehet az, amit Camilo Madrigal éppen kiagyalt. Biztos voltam benne, hogy valami újabb kínzás lesz.
-Hm? Mi az? -mormogtam oda neki-
-Ölelj át, légyszi -aha, ahogy ezt kimondta, csak úgy hesegetni tudtam volna a sok pillangót ami ellepett engem. EZ A FIÚ NEM GONDOLKOZIK? Ám én se tudtam ezen agyalni, mert csak úgy átölelt, meg se várta a válaszom!?
-Camilo, kicsi levegőt is hagyj nekem, ha megkérhetlek -helyeseltem neki.
-Haha, hagyok én neked, nyugi -majd távolodott el picit tőlem, mondanám, hogy jobb lett a helyzet, de nem. Naaagyooon közel lett az arcunk a másikéhoz. Itt már tényleg azt hittem, hogy a lélek is kiszáll belőlem.
-Így jobb, hercegnőm? -vett fel egy huncut mosolyt én pedig nem tudtam leakadni az arca feltérképezéseből. Igaz, sötétbe annyit nem látok, de nekem ez pont elég volt. ÉS MEGINT, HERCEGNŐM?? KEZDI, ÚJRA. Azt hittem végre vége ennek a napnak, de nem, nem hagy nyugodni.
-Ez lehet tőlem furcsán fog hangozni, de gyönyörű vagy, tudtad? -nézett rajtam végig barátom, én pedig teljesen lefagytam. Most komolyan flörtölgetni akar velem? Vagy mi baja van???
-Madrigal, ezt most fejezd be -förmedtem rá, persze már az arcom égett, mintha a nap perzselte volna pirosra.
-Miért is? És mégis mit hagyjak abba? -döntötte meg a fejét, mint egy aranyos kiskutya, hát nem hagyja abba akkor se. Kezdett el a hajammal játszadozni, és egyszer csak MÉG közelebb húzott magához, alig választott el egy centi minket egymás ajkaitól. MOST KOMOLYAN EZT AKARJA?? DE MIÉRT AKARNA ILYET TENNI? Nem, nem nem, én ezt nem fogom bírni, de ha ő is így érez, lehet hagynom kéne.. Vagy nem tudom mit kéne ilyen helyzetben tennem, a szívem is csak egyre hevesebben ver. Mikor már ott jártunk, hogy tényleg megcsókol, meghallottam valamit..