Leo Valdez x Reader novellák

9. (Valentin nap💌)

Sziasztok! Először is milliószor szeretnék bocsánatot kérni, hogy így eltüntem😖. Nagyon sokat kell tanulnom, és még mindig nem lesz vége a tanulásnak, úgyhogy a részek gyakoriságáról nem tudok nyilatkozni. Mégegyszer nagyon sajnálom, DE itt van egy nagyon nyálas romantikus Valentin napi szösszenet, olvassátok szeretettel. Mindenkinek nagyon boldog valentin napot szeretnék kívánni!💟 Jó olvasást, ha bármilyen észrevételetek van, vagy javaslatotok, várom őket .

Jelölések: [T/n]: Te neved

[T/b/n]: beceneved

[T/t/n]:teljes neved

Valentin nap

Reggel az ébresztőd csöngésére ébredtél, félkómásan kivánszorogtál az ágyból, és elvonszoltad magad a fürdőig, ahol kisebb-nagyobb szenvedések árán sikerült valami élhető külsőt varázsolnod magadnak.

Nemsokára már a Goodie középiskola ajtaja előtt álltál Percyékre várva, akik kisvártatva meg is érkeztek. És egy rövid üdvözlés után elindultatok VOLNA az első órára, ha Piper, Annabeth és Hazel nem rángatnak arrébb, mikor elértetek egy kihalt folyósóra csak akkor tudtad meg, hogy mi okból kerültél ide.

-[T/n] van fogalmad róla, hogy milyen nap van?- kérdezte izgatottan Piper.

-Hétfő.-adtad meg a kézenfekvő választ, amiért drágalátos barátnőd jól tarkón is vágott.

-Aú!

-[T/b/n], hanyadika van?- kérdezte Annabeth nagy vigyorral az arcán.

-Honnan a viharos fenéből tudjam! Inkább azt mondjátok meg, hogy mi a Hádészért vagyunk itt?

- Épp erre próbálunk rávezetni!-kiáltotta Piper.

-Február 14-e van!-mondta lelkesen Hazel, majd a zavart arcodat látva egyszerre kiáltották mind a hárman:

-VALENTIN-NAP VAN AZ ISTENEK ÁLDJANAL MEG!

-Szóval ma elmondhatod Leonak hogy hogy érzeeeel.-duruzsolta a füledbe Piper. A szemeid minimum pingponglabda nagyságúra kerekedtek amikor ezt meghallottad.

-NEMnemnemnemnem ...nem ezt nem csináljuk! Szó se lehet róla!

-De miért nem?-nyafogott Piper.

-Mert nem akarom elveszíteni!- erre mondatodra Piper elégedetten elvigyorodott, amiről nem tudtad eldönteni, hogy mit szeretne pontosan jelenteni.

Mikor bevánszorogtál az első órára a többiek melegen üdvözöltek, majd levágtad magad Leo mellé a megszokott helyedre. Ahogy elnézted a fiút, mintha valahogy izgatottság csillogott volna a szemében Az első óra Irodalom volt, ahol egy laza napindító röpdogával kezdtetek, megalapozva ezzel a hangulatot, majd a tananyaggal folytattátok, ami azt jelentette, hogy befejeztétek a Rómeó és Júliát. Mármint a filmet. Ami igaz, nem tartozott az alaptantervbe de mivel (a röpdolgozatot leszámítva) nagyon jó fej volt a tanárotok rá tudtátok venni, hogy több órán keresztül filmet nézzetek. Miközben nagyban néztétek a filmet, mikor elcsattant az első csók Rómeó és Júlia közt, lopva Leora pillantottál. Sötétbarna szemei csillogtak az ablakon át besütő napfényben, a haja (szokás szerint) kócosan keretezte az arcát a napbarnított bőre tökéletesen összhangban volt a fiú egyéb stílus jegyeivel.

Sok mindent megadtál volna azért, ha csak rád pillantott volna most. Elmosolyodott volna, azzal a rosszfiús mosolyával, amelyet annyira imádtál. Megráztad a fejed és próbáltál a filmre koncentrálni.

Leo szemszöge

Volt egy tervem. Amihez pont kapóra jött, hogy Valentin nap volt. Elhatároztam, hogy kockáztatok és ma megosztom [T/n]-el, hogy mit érzek. Hogy szeretem. A terv gondolatára egy kicsit görcsbe rándult a gyomrom, mert ott volt az a lehetőség, hogy mi van, hogyha ő nem? Hiszen minden oka meglett volna arra, hogy elutasítson. A gondolatmenetemet az zavarta meg, hogy [T/n] megmoccant, a halk neszre odakaptam a fejem. hátrébb csúszott a széken, és az asztalra könyökölt, miközben, fejét a kezével támasztotta. A nap megvilágította az arcát, (h/sz) haja egy kicsit az arcába lógott, (sz/sz) szemei kíváncsian, élettel telve fürkészték a világot. Egy-egy jelenetnél a szája kis mosolyra húzódott. Akkor volt a leggyönyörűbb amikor mosolygott. Imádtam azt a kedves mosolyt, ami a napjaim fénypontjait jelentették. Majd mielőtt rám nézett volna és rajta kapott volna, hogy őt bámulom sikerült megemberelnem magam és a tekintetem a képernyőre szegeztem. Kis idő elteltével egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a kezem valamihez hozzáért. Az a valami nem más volt, mint az ő keze. Valami hirtelen ötlettől vezérelve óvatosan az kezembe fogtam az övét, először megfeszült a keze a hirtelen érintéstől, de aztán ő is közelebb csúsztatta a kezét és az újaink összefonódtak. Van az érzés amikor azt mondják, hogy pillangók röpködnek a gyomrodban, igaz? Nos nekem akkor a föld összes pillangója tartott versenyt egyszerre.