A kényszer {L.H.}

3. Fejezet

Mivel nem sok idő volt már hátra a buliig ezért úgy döntöttem nem csinálok már semmi érdekeset kivéve persze a készülődést. Hamar elfoglaltam a szobámat és tulajdon képpen eszem ágában sem volt Lewisnak szólni arról, hogy itt tartózkodok. Kell egy nap nélküle, egy kis szórakozással.

A készülődést természetesen egy fürdővel kezdtem, majd felvettem az egyetlen fekete ruhámat, mely elég szépen kiemelte a dekoltázsomat, majd megcsináltam a sminkem, a hajam és felvettem magamra a kiegészítőek melyek most arany színben pompáztak úgy ahogyan a fekete táskám pántja és a magassarkúm is.

Amikor mindennel elkészültem felnyitottam a telefonom és szinte kiszúrta a szemem, hogy már majdnem késésben vagyok. Felkaptam a cipőm és bezártam a szobám ideje volt bulizni. Amint leértem az előtérbe már dudált is a taxi amihez gyorsan szaladtam oda és miután bepattantam és bediktáltam a címet már úton is voltam a helyszín felé.

Amint oda értem és besétáltam a night klubba már ott tartózkodott az összes férfi, de az ígért társaság egy taggal bővült. Méghozzá Carlos Sainzal. Amint megláttam egy ismerős bizsergés fogott el, olyan mint amikor először találkoztunk.

-Ez így biztos rendben van?-puhatolózott miközben éppen a ruháiból hámoztam ki.

-Ami jó az csak rendben lehet-válaszoltam frappánsan, majd az ajkaimat hozzá tapasztottam az övéhez miközben lekaptam magamról a pólót a Barcelonai hotel szobában.

-Gyönyörű vagy-csábítgatott továbbra is, majd levette az utolsó textilt is a testéről.

-Van nálad?-utaltam az óvszerre mire természetesen bólintott és egyből elő is kapta a kis tasakot kibontotta, majd a tartalmát a játékszerére húzta, ezután belém hatolt.

A felhők felett jártunk mind ketten és ezt a férjemmel lassan egy éve tartó házasságunk alatt még nem fordult elő. A testem szükségletei nem elégültek ki csak ilyen módon ami lehet, hogy gerinctelen, de nem bánom. Szükségem van rá.

Másnap reggel természetesen nekifutottunk még egyszer. A második menet után egy csókot adtam a spanyol szájára, majd sietősen távoztam a szobájából, nehogy lebukjak.

A drága emlék hatására elmosolyodtam amit a spanyol is észrevett, majd megszólított.

-Szia!-köszönt.

-Sziasztok!-mosolyogtam a kisebb társaságra. Daniel mellett akit csak most láttam először Abu Dhabi óta ott ült Madi, Max mellett Clara és Charles mellett pedig egy számomra ismeretlen, de mellette levő férfira lényegesen hasonlító lányka ült.

-Nagyon örvendek-nyújtottam a kezem az összes már elsőre nagyon szimpatikusnak tűnő lányoknak.

-Mi is!-mosolygott rám kedvesen a Max mellett ülő lány-mi szél hozott köreinkbe?-tért a lényegre.

-Elosie Hamilton-mutatkoztam be.

-Óóóó-esett le egyből mindenkinek, hogy mit keresek itt. Ekkor egy igen ütemes szám szólalt fel nevezetesen a Memories. Az ismerős dallamok hatására felpattantam a kisebb asztaltól és elballagtam a tánc térre, hogy sok palival együtt ropjam a táncot. Carlos is követett, majd a nagy tömegben eltűnve hajolt közel hozzám.

-Ez a szám annyira illik ránk nem gondolod?-tért rá a lényegre.

-De-helyeseltem, majd egy apró csókot leheltem az ajkaira-tudod, hogy nem lehetünk együtt-kezdtem azt a szöveget amit akkor azután az este utáni hívásnál is megejtettem. Bármennyire is vonzódom a velem együtt táncoló férfihoz nem lehetünk együtt. Egy rossz lépés egy elfelejtett bizonyíték, kép bármi és nekünk lőttek.

I just wanna let it go for tonight, that would be the best terapy for me-bömbőlt a hangszóróból mi pedig jóízűen táncoltunk rá, mintha semmi sem számítana.

Amint befejeződött a kellemes zene megköszöntem Carlosnak a táncot és míg ő visszament az asztalunkhoz én a bárpultnál leültem és kértem egy italt. Ekkor mellém huppant a nem rég megismert Emma.

-Szia-mosolygott rám, majd ő is kért egy vodkát tisztán.

-Hellóka-tartottam vele a kedves szemkontaktust-honnan ismeritek egymást Charlessal?-kérdeztem a számomra legfontosabb kérdést ugyan is őt szemeltem ki mai áldozatnak, és ha nincs felesége, barátnője akkor véghez is viszem a tervemet.

-A testvére vagyok-jelentette ki a számomra legjobban tetsző választ. Tökéletes meg is van az újabb tagja a férfi bolynak akik rajonganak értem.

-Oké köszi-mosolyodtam rá.

-De miért érdekel?-nézett rám értetlenkedve-van egy élettársad haló-legyingetett idegesítően a kezével.

-Csak egy ártatlan kérdés volt-vontam vállat-mit kell ezen így felkapni a vizet-legyintettem, majd ismét meghúztam a vodkát de ezúttal utoljára, majd ismét elindultam a közös asztalunkhoz és lehuppantam Charles mellé.

-Volna kedved táncolni?-invitáltam meg egy jó kis csábításra.

-Persze-suttogta vissza a fülembe.

-Akkor kövess-lihegtem láthatatlanul, majd ismét felálltam az asztaltól és észrevehetetlenül a tánctér teljesen másik felére mentem amely mellett nem sokkal van egy hátsó ajtó. Természetesen ezt a helyet már az ideérkezésünkkor kiszemeltem és egyértelmű volt, hogy a mai "áldozat" itt lép majd le velem.

-Ennél távolibb helyet nem is választhattál volna-kezdte mikor megtalált.

-Baj?-közeledtem hozzá, majd magamhoz öleltem és így ringatóztunk a zenére.

-Dehogy-puszilta meg a fejem búbját, majd hozzám bújt.

-Volna kedved lelépni?-tettem fel egy ártatlan kérdést mire a szokásost választ kaptam.

-Naná-mondta, mire villám gyorsasággal kirohantunk kézenfogva a hátsó ajtón a minket váró taxiba.

-Indulás-kocogtatta meg a sofőr vállát miután bediktáltuk a címét és már robogtunk is vissza hotelbe.

🤍🤍🤍🤍🤍🤍🤍🤍🤍🤍🤍🤍🤍🤍🤍🤍🤍

Sziasztok! Annyit tennék hozzá a mai részhez, hogy a megcsalás egy nagyon gerinctelen ostoba dolog, de valamiért úgy éreztem fontos szerepet adok ennek a patkányságnak ebben a történetben, akit zavar teljesen megértem ha tovább pörgeti azokat a részeket!

Milyen volt a hetetek? Képzeljétek ötös lett a vizsgám amiért nagyon boldog vagyok, nem kell mondanom mennyit készültem hogy ezt az eredményt érhessem el.

További szép hétvégét, jó pihenést, sziasztok!

Insta: emke_iroioldal_wattpad