Külső szemszög:
Halk kiáltás majd sírás hallatszott az elmegyógyintézetből. Jennie felnézett a telefonjából. Odarohant Lisa ágyához, hogy megvigasztalja, de békésen aludt a lány. Jennie összeráncolta a homlokát. Egy másik beteg lett volna? Soha nem hallott még senkit sírni, mióta idekerült. Egyébként mióta is van itt? Egy hónap? Talán kettő?
Újabb szívszorító kiáltás hallatszott valahonnan a folyosóról. Jennie kíváncsiságból úgy döntött, hogy megnézi. Halkan elhagyta Lisa szobáját, és elindult a hang irányába. A folyosókon sétálva, a szobákat számolva Jennie követte a síró hangot, ami egyre hangosabb lett. Megtorpant egy ajtó előtt, ami egy kicsit nyitva volt. Bekukucskált a nyíláson, és egy lányt látott az ágyon, aki sírt. Úgy nézett ki, mint egy 14 éves. Elolvasta a névjegykártyán található nevet.
"Song Yuqi"..Idegennek hangzik? Nem Koreai? Tudnék vele beszélni?-Gondolta a lány miközben a szobában lévő kislányt nézte.
Jennie óvatosan kinyitotta még egy kicsit az ajtót. A zsanérok halk csikorgása elég volt ahhoz, hogy a kislány félelmében megforduljon. A teste sovány, aranyos arca van, a haja fekete és göndör volt, és gyönyörűen hullott az arcára. Szemei elkerekedtek, amikor meglátta Jennie-t amint az ajtóban állt. Jennie arcán nyugodt és lágy kifejezés ült.
"Minden rendben van, Yuqi". A lány rémült arckifejezése kissé megenyhült a nyugodt hangott hallva.
"H-honnan tudod a nevem?" Suttogta alig hallhatóan. Ó, ő beszél koreaiul. Jennie elmosolyodott, és a névjegykártyára mutatott. Yuqi halk "ó"-t hallatott, és a teste láthatóan ellazult. Jennie belépett a szobába, és leült az ágy melletti székre.
"Miért sírtál Yuqi?" Kérdezte a szemben ülő lánytól aki az ujjaival babrált, mielőtt válaszolt.
"Ez az első éjszakám itt, szóval nagyok félek." Jennie lassan bólintott.
"Nos, Yuqi, bármiért is vagy itt, az orvosok kiválóak, és biztosan segítenek." Nyugtatta meg mosolyogva. Yuqi bólintott ahogy előbb azt Jennie tette. Hirtelen egy hang hallatszott a kinyíló ajtó felől.
"Oké Yuqi itt van a gyógysze-Jennie?" Dr. Chaeyoung-nak zavart volt az arckifejezése amikor meglátta Jennie-t a szobában ülve.
Jennie megköszörülte a torkát. "Nos, hallottam hogy sír valaki szóval ide jöttem megnézni." Chaeyoung csöndbe maradt. Jennie értette és felállt a székről. "Jobb ha most megyek hehe. Oh és Yuqi" a lányok egymás szemébe néztek. "Rendben leszel" Yuqi mosolygott és bólintott. A doktornő arca továbbra is szigorú volt Jennie pedig elhagyta a szobát.
-
Jennie POV:
És megint Lisa ajtaja előtt álltam, jobbnak láttam hogy eljöjjek mint hogy nézzem Dr. Chaeyoung arcát. Nem úgy nézett ki mint aki boldog. Talán tudta hogy hallottam a veszekedést közte és a doktor között?
Abbahagytam a találgatást és kinyitottam az ajtót, hallottam hogy valami gyorsan közeledik felém, az ajtót becsuktam magam mögött és amikor megfordultam Lisa állt előttem, kicsit hátrébb ugrottam a meglepődöttségtől.
"Szia Lili." Lisa csak öres tekintettel nézett rám. Nyeltem egy nagyot zavaromba. "Mi az?"
Lisa tekintete ürességből átment fájdalomba és megtelt könnyekkel. Bepánikoltam, gyorsan közrefogtam két kezemmel az arcát. "Hé, hé, Lili mi a baj?" Lisa megfogta a kezemet miközben az arcán végig folytak a könnyei. Átölelt és a fejét a nyakamba temette. Még mindig össze voltam zavarodva, derekát átöleltem és továbbra is közel tartottam magamhoz, fülébe suttogva nyugtattam. Egy kis idő után hallottam ahogy halkan megszólalt. Kicsit közelebb hajoltam hozzá hogy halljam mit mond.
"Rémálom..te..elmentél..félelmetes.." Egy villámütés járta át a testemet amikor Lisát közelebb húztam.
"Sajnálom babám, úristen.. nagy sajnálom." Lisa a vállamra hajolva zokogott, szorosabban szorított magához. "Shh, sajnálom babám, itt vagyok most már." Köröket rajzoltam a hátára ezzel is picit nyugtatva őt.
Lisa zokogása csillapodott és lassan elengedett.Az arcát újból közrefogtam és lágyan elmosolyodtam. "Itt vagyok már baba." Lisa becsukta a szemét és még jobban belebújt az érintésembe. A gyomrom csinált egy hátra szaltót és a szívem egyre jobban kiakart törni a helyéről. Olyan aranyos, örökké így akarom tartani őt a kezeim közt. Lassan a kezeimet levezettem az arcáról és a combja alávezettem a kezeit pedig a nyakamba akasztottam és úgy vittem az ágyához, betakartam majd leültem mellé. Látom rajta hogy fáradt, a szemei szinte leragadtak a mellkasa pedig lassan ütemesen fel le mozog. Mosolyogtam miközben elsimítottam egy hajtincset az arcából. Egy puszit nyomtam a homlokára és az este további részét mellette töltöttem, egy pillanatra se hagytam magára. A telihold fénye beszűrődött a szobába és megvilágította az alvó lány arcát. Az egyetlen szó ami eszembe jutott róla.
Gyönyörű.
------------------------------------------------------
Hehe egy hónap kihagyás? Talán több is..
Próbálok kicsit kevesebb szünetekkel folytatni..
XOXO
CZYTASZ
𝓽𝓱𝓮 𝓰𝓲𝓻𝓵 𝔀𝓱𝓸 𝓭𝓸𝓼𝓮𝓷'𝓽 𝓼𝓹𝓮𝓪𝓴 - 𝓳𝓮𝓷𝓵𝓲𝓼𝓪
Fanfiction"Mi történt veled?" Lisa egy beteg az elmegyógyintézetben, és Jennie kénytelen közösségi szolgálatként gondoskodni róla. !!Ez egy fordítás!! Az eredeti írót megtaláljátok lifeofjenlisa néven!!
