1/2.

3K 29 1
                                    

-Kár.-számat elhúzva hagytam ott a két ledöbbent felnőttet, hogy elkészülhessek a suliba.

Magamra kaptam egy fekete farmert és egy szinten fekete has pólót, majd a táskámat a kezembe véve mentem ki újra a szobámból. Reménykedtem, hogy anyámék már nem lesznek az előtérbe, de ekkora szerencsém természetesen nem volt.

-Így mész iskolába? Mínusz fokok vannak.-anya kioktatása cseppet sem izgatott, ezért válaszra sem méltatva húztam fel a cipőmet és a kabátomat. Félszemmel láttam ahogy Nick ismét végigmér, ezt pedig már nem bírtam ki szó nélkül. Gúnyos mosolyt villantva felé fordultam.

-Lehetne, hogy nem dugsz meg a szemeiddel, faszfej?-tekintetén láttam, hogy nem tetszett neki a kérdésem.

-Látom a nevelés nálad nem működött.-szólalt meg végül Nick, én pedig megvontam a vállamat, majd a középső ujjamat felé mutatva léptem ki az ajtón. Rohadt pedofil.
A buszmegállóba érve megpillantottam a srácot aki reggel a boltban volt, így mellé lépve gyújtottam rá egy cigire.

-Szia.-köszöntem neki, ha már hajnalban egy buzi voltam vele szemben.

-Most bepótoltad a köszönést?-kérdése után felém pillantott, majd egy könnyű mozdulattal kivette a cigarettát a kezemből és szívni kezdte.

-Hé! Mit képzelsz?-felháborodva figyeltem és csak akkor jöttem rá, hogy milyen magas valójában.

-Szerintem ennyivel jössz nekem, Sarah. Amúgy Oliver vagyok. Az évfolyamtársad.-olyan lazán beszélt, pedig én azt hittem ő valami kis nyomi fiú. A boltban olyannak tűnt.

-Őszinte leszek. Fogalmam sincs ki vagy és nem is érdekel.

-Ja. Azért jöttél ide hozzám.-nem néztünk egymásra és ezután már nem is társalogtunk.

✨✨✨

Oliverrel ugyan kerültük egymást, de mégis szemeztünk miközben besétáltunk az iskola kapuján. Persze ezt csak addig tudtuk megtenni amíg a folyosóra nem értünk, ugyanis ott már leszűkült az út. Itt aztán végül belefutottunk két rajzszakkörös diákba, akik természetesen le is támadtak minket.

-Sziasztok! Csatlakozzatok ti is a rajzszakkörhöz és csodáljátok meg a művészet vi-folytatta volna a fiatal lány, de közbeszóltam.

-Úgy nézek ki mint akit érdekel amit mondasz?-kérdeztem unottan, mire a mellettem álló fiú halványan elmosolyodott.

-Hát én...én csak...-dadogott még valamit, de én a szememet forgatva kikerültem.

-Köszi, én átgondolom.-Oliver kacsintva vette el a lánytól a szórólapot, amit szinte már görcsösen szorongatott a kezeiben. Fejemet rázva sétáltam tovább, amíg be nem értem a tanterembe.

-Sarah, ma ráér anyád? Elvinném egy körre!-kiabált felém az elmeroggyant Austin, mire az osztály agyhalott része nevetésbe tört ki.

-Haha. Előbb húzd ki apád faszát a szádból.-mutattam be neki. Elcsendesültek, én pedig nyugodtan foglaltam el a helyemet leghátul. Azt tudni kell Austinról, hogy mindent az apja intéz el neki. Ő az a tipikus apuci seggébe bújó pénzes, elkényeztetett ficsúr. Ezért ekkora a szája.

-Jó reggelt osztály!-dobta le a tanár a saját asztalára a könyveit.-Ma jó fej leszek és játékos feladatokat fogok feladni. Csakhogy legyen nektek is jó napotok így pénteken.-csapta össze a kezeit. Már most untam ezt az egészet és nagyon szerettem volna ellógni.

A roppant unalmas óra végezetével, kimentem a folyosóra, majd elindultam megkeresni Olivert. Már alapból zavarosnak tűnt a gyerek, de most ahogyan megláttam ülni az első padba, nem tudtam hova rakni.

-Hé!-kiáltottam neki, mire válaszul jött egy szemforgatás és egy kibaszottul lassú hozzám vánszorgás.-Mi a fasz, te eljátszod a nyomit?

-Nem a nyomit, hanem a stréber, nyaló gecit.-láttam az arcán, hogy teljes mértékben elege van a mai napból, így hát fel is hoztam neki a tervemet.

-Mi lenne ha jönnél velem lógni?-kérdésemre ment is volna be, de kezét megragadva húztam vissza.

-Sarah nem lóghatok.

-Akkor játszuk el, hogy rosszul vagyunk.

-Egyáltalán miért engem kérsz erre?-erre igazából nem az hogy nem tudtam, hanem nem akartam válaszolni.

-Tudod mit? Inkább hagyjuk.-a padlót fürkészve mentem vissza a terembe, hogy megvalósítsam a "tervet" egyedül.

-Tanárnő rosszul vagyok! Szeretnék hazakéredzkedni.-boci szemeim és enyhén rosszullétet tükröző arcom, kb egyből meghatotta a nő-t. Bár az is lehet, hogy leszarta az egészet. Mindenesetre rábólintott.
Szóval mivel sikerrel jártam, így már a folyosón sétálok a suli ajtaja felé.
És akkor még nem is sejtettem mi vár rám otthon.

✨Sziasztok! Meghoztam a második részt.
Ha tetszett írjátok meg, illetve jelezzétek egy kis csillaggal.
Köszönöm, puszika!✨

Már semmi nem lesz ugyanolyan/+18/Where stories live. Discover now