Beteljesületlen szerelem

3. Rész Barátból Ellenség

Norától kaptam egy üzenetet, tudtam pontosan hogy mit akar vagy mit fog írni még is rá tettem egy lapáttal azzal, hogy megnéztem. Kár volt....

Üzenet: Láttam haza rohantál ami nem meglepő persze tőled de jobb ha tudod Liát elvesztetted magad mellől.

Én csak bámultam az üzenetet nem tudtam feldolgozni mit is olvasok, Lia mindig is mellettem van mindig segít. Nem értem miket hord össze Nora megint. Nem gondolkodtam tovább rajta hanem zsebre dugott kézzel sétáltam haza fele. Egy jó 10 perc séta után lépteket hallottam magam mögött. Elég csendes utcába jártam így nem nagyon tudtam elképzelni, hogy ki lehet az. Csak gyorsítottam a lépteimen mikor ő is közeledett felém. Mindet beképzeltem magamnak túl gondoltam a dolgokat így csak potyogtak a könnyeim és már szinte futottam mikor elkapta a vállamat és maga fele rántott.

Néma csendbe csak lefele nézve reménykedtem, hogy nem fog az illető bántani.

-  Ne féljél már csak én vagyok az! Ne itasd az egereket se! - emelte fel a fejemet.  Miután ki tisztult a látásom láttam azt akit a leginkább a hátam közepére sem kívántam ebben a helyzetben. James állt előttem.

- Mit keresel te itt? Órád lenne. - mondtam még mindig remegő hangon.

- Sajnálom, elég bunkó voltam én is mert tényleg nem tudtam a történteket és már megértem miért akarsz egyedül lenni. Túl hamar ítélt elek meg.- mondta, én csak néztem rá és egyből melegség árasztotta el testemet ahogyan át ölelt. Furcsa egy érzés volt azt hiszem ezt hívják szerelemnek. Vissza öleltem és akaratom ellenére is el mosolyodtam.

- Sem...semmi probléma.-dadogtam össze vissza a dolgokat. Majd elengedett és újra elhidegült a testem.
- Amúgy Kate? - tette fel a kérdést.
- Igen?
- Ki az a Lia? Jóba vagy vele?
- Igen, jóba vagyok vele és rá mindig számíthat az ember, legjobb barátom. - dicsekedtem.
- De várj miért is kérdezed? - A srác néma csendbe volt. Én csak néztem rá kérdően miért is kérdezte.
-  Tudod...azt hiszem, hogy ő volt az oka mindennek, és most hátba szúrt téged.
- Tessék? Ő ilyet nem tenne!? Honnan szedted ezt a baromságot? - vontam kérdőre Jamest.
- Mesélt nekem nagyon sok mindent, hogy nem jelentesz neki semmit, csak kihasznál és valami Norárol is mesélt, hogy ő soha semmit nem csinált veled, mindent ő maga saját kézzel intézett el. - mesélte el nekem.

Csak próbáltam feldolgozni a hallottakat. Már világos volt az is, hogy Nora miért írta nekem folyamatosan ezeket az üzeneteket, de akkor megis miért volt velem bunkó? Miért viselkedett velem így? Talán Lia kérte meg!?
Kavaroktak bennem a gondolatok, próbáltam össze rakni képet. Szóval csak ki lettem használva és én mindent elmondtam neki. Szóval az ellenségem volt mind végig az akire számíthattam volna, beszélnem kell Norával.
Éreztem, hogy szét tépi a szívemet. Ami már csak érte dobbant. Le sokkoltam.

- Kate? Minden rendben? - törte meg a csöndet.
- NEM SEMMI NINCSEN RENDBEN 7 KIBASZOTT ÉVEN ÁT KILETTEM HASZNÁLVA ÉS MINDENT TUD RÓLAM POKOLLÁ TUDJA TRNNI AZ ÉLETEM! ÉS ÉN BÍZTAM BENNE!! - üvöltöttem sírva mikor már a lábamon se tudtam állni. Kikapcsolt a világ és éreztem, hogy zuhanok a föld a felé és utoljára egy önelégült mosolyt láttam. Lia volt, ott állt mind végig mögöttem? Csak, hogy lássa azt ahogyan össze omlok? És akkor James talán Lia miatt akarta ő is ezt tenni?

——Tudom ez a rész elég rövid lett de csattanó szerűen akartam zárni a storyt és a következő részre hagyni a többit——