Beteljesületlen szerelem

8. Rész Kettős szerelem?

Be lépve a kórteremben és Lia látván össze szorult a szívem és el gondolkodtam mit is tettem. Csak szavak nélkül néztem rá még ő aludt. Gondolkodtam, hogy most felkeltsem vagy ne. Abba a döntésben maradtam, hogy nem fogom felébreszteni neki sem árt a pihenés. Elő kaptam a táskámból egy tollat és egy papírt majd egy levelet írtam neki amit oda raktam kis szekrényre, hogyha fel kell észre vegye. Oda sétáltam az ajtóhoz lenyomtam a kilincset és ki nyitottam az ajtót, de mielőtt ki léptem volna még utoljára vissza pillantottam. Ki lépve az ajtón elindultam a kijárat felé de mikor sarkon akartam fordulni ajtó csapódásra lettem figyelmes.
Lia szobájának ajtaja csapódott be. Különösen nem vetettem rá nagy figyelmet  gondoltam, hogy amikor még én jöttem ki akkor nem csukódott be normálisan az ajtó. Ki mentem a kórházból, néztem a földet mikor hirtelen neki mentem valakinek.
- Ohh sajnálom ezer bocsánat. - néztem fel.
Egy srác volt magas volt és elképesztően szép kék szemei csak úgy csillogtak a napfényben.
- Semmi baj. Talán látogatóba jöttél?
- Igen és te?
- Húgomat jöttem meg nézni, hogy van ma került be egy zúzódás miatt. - egyből felismertem kiről van szó.
- Lia bátya vagy? Én vagyok az Kate. Sokat hallottam rólad de sose láttalak.
- Szóval te vagy Kate! Én is hallottam rólad ezt azt de azt nem említette te meg hogy full dögös vagy, elnézést ezért a szó használatért, nem említette hogy ilyen csinos vagy.
- Tudod mostanában kicsit össze vesztünk de remélem előbb vagy utóbb rendbe jönnek a dolgok. - hazudtam, és ki pirult arcokkal tekintettem bele ég kék szemébe.
- Na én megyek megnézem minden rendben van-e. Itt a számom írj ha rá érsz. - majd rám kacsintott és elment.
Én csak ott álltam és próbáltam le csitítani a pillangókat a gyomromba. Szóval ő lenne Max. Csak a baj az, hogy ő már 20 éves én meg csak 16 szóval elég törvénytelen kapcsolatunk lenne. De hát nem azért vannak, hogy megszegjük őket?
Haza fele battyogtam mikor megcsörrent a telefonom. Csak egy telefonszám volt. Előhalásztam a kis cetlit a zsebem mélyéből. A szám egyezett a papírom levővel szóval Max volt.
- Szia!
- Szia, honnan van meg a számom? - tértem a lényegre.
- Megvannak a módszereim. - majd fel nevetett.
- Esetleg délután át ugrasz hozzánk? - kérdezte.
- Bocsi Jamessel projektezek de másik idő pontot megbeszélhetünk.
- James? A barátod?
- Nem nem a barátom én single vagyok. - mondtam ki bátran.
- Ohh értem rendben és esetleg jövő héten lenne e kedved felelsz vagy merszezni? Én lennék ott Lia meg egy kettő haverom is.
- Persze szívesen elmegyek, majd rá kérdezek otthon.
Majd el köszönt és kinyomta a telefont mikor egy újabb hívás érkezett be, James hívott.
-Szia!
- Szia merre vagy? Itt állok a házatok előtt tudod a projekt.
- Igen sietek már itt vagyok a sarkon! -majd ki nyomtam és ahogyan be fordultam a sarkon már láttam is Jamest. Oda értem hozzá és felém nyújtott egy szál rózsát.