Ötödik fejezet - A nagy veszedelem.

17 1 0
                                    

Másnap hajnali 2:00-kor a fém bot nagy hangal vágódott neki a rácsoknak amitől a két fiú azonnal föl riadt. Doni még be is verte a fejét az ágyba.

A fiú sajgó fejjel és kicsit kábultan felpattant, Toni mellé. Most kivételesen nem Rikke vitte a fiúkat a kegyetlen edzésre hanem egy katona barátja, Zine.

Akit már láttak, Rikkével társalogni.

Zine: Kifelé kölykök! - ordította fröcsögősen. Ütögette a rácsot.

Zine: Szaporán! - kiáltottam dühösen és még egyet csapott a rácsra. Doni és Toni kocogva kimentek a cellából.

Toni kicsit lassított mikor már a cella ajtajában volt és Zine úgy hátba csapta, hogy nagyot roppant a gerince és elterült a kőpadlón. Doni legugolt hozzá.

Toni: Ah még rosszabb mint Rikke.
- suttogta halkan.

Zine: Hooogy mered? - kérdezte dühösen sziszegve és erősen hason rúgta Tonit.

Lili és Will: Megőrült ember? - üvöltötték dühösen.

Rikke óvatosan hátulról meglapulva figyelt. Nem jött elő.

Zine: Na jól van maguk jöjjenek csak velem. - mutatta jobbra az irányt.

Zine hátra vezette a szülőket. Rikke követte őket és elbújva figyelt.

Zine: Mit mondtak nekem kutyák?
- kérdezte dühösen ordítva.

Will: Féreg nem bántja a gyerekeimet.
- mondta dühösen az apa.

Lili: Ne velük legyen indulatos. Ők nem csináltak semmit. - mondta aggódva.

Zine: Hogy mernek velem ilyen hangon beszélni?! - emelte fel a hangját dühösen. Felemelte a vas csövet amivel megütötte Doniékat.

Leszorította a földre Will fejét, a nőnek rátérdelt a kezére és már suhintott volna amikor a hátulról jövő hírtelen nagy fény elvakította. Rikke megdöbbent, de még időben elosont a helyszínről.

Rikke: Akkor majd máskor. - Suttogta Rikke és visszament az őrségbe.

A gyerekek voltak azok. Még ez előtt elrejtették az üvegszilánkokat a párnájuk alá.

Zine: Áhhh. - térdét és kezét levéve, Liliről és Willről lehuppant a földre és eltakarta a szemét.

Toni és Doni felálltak a bokorból ahol rejtőztek és óvatosan, lassan elindultak a szüleik felé ügyelve arra, hogy továbbra is vakságot okozó fényesség legyen.

Doni és Toni: Anya, apa gyertek. - suttogták.

A testvérek megfogták a szüleik kezét és elvitték a katonától. A szilánkokat elrakták és eltűntek az épületben.

Zine: Neeeeeeee!! - ordította dühösen.

Az üvegtolvajok. /Befejezett./Donde viven las historias. Descúbrelo ahora