SOULMATES /TAEKOOK FF./

Twelfth

Tae Pov.:
Iszonyatos fejfájással kezdem nyitogatni szemeimet, majd arra eszmélek hogy az orvosiban vagyok és az egyetlen akit észreveszek az Jimin. Észreveszi hogy felkeltem, így mellém ül.
-Végre, hogy felkeltél.
-M-mi történt?-szólalok meg kissé rekedten.
-Bejött az új osztályfőnök, valamit suttogtál nekem, amit amúgy nem értettem, aztán elájultál. Nagyjából egy negyed órát feküdtél itt ájultan.
-Azóta se esett le, hogy mit mondhattam?
-Nem, miért? Ennyire fontos?
-Jimin...ő az..
-Ő? Hát akkor ez mindent megmagyaráz.
-Mi mindent?
-Hogy miért rohant hozzád azonnal amint elájultál és hozott el ide.
-Lehet csak kedvességből tette, meg hogy ő az új osztályfőnök.
-Hát én ebben nem lennék annyira biztos.
-Miért? Van még valami?
-Üzent neked.
-Úristen, micsodát?
-Órák után szeretne veled beszélni, azt mondta hogy ha végeztél kopogj be a tanáriba mert úgyis ott lesz.
-Szerinted rájött, hogy én vagyok?
-Szerintem 1000%
-És mi lesz ha megint elájulok, mikor meglátom?
-Nyugodj meg! Minden rendben lesz.
-Köszönöm Minnie, hogy ezt elmondtad.
-Igazán nincs mit, de ha nem szeretnél késni a második óráról akkor kapkodd magad.
-Igenis, főnök. - nevetem el magam, majd felkelek az ágyról
Az óráim hamar elmennek, ugyanis a legtöbb órán kérdezgettek minket a tanárok, hogy milyen volt a szünet valamint elmondták miket terveznek erre a tanévre. Hiába nem csináltunk semmit, de annyira elfáradtam a semmittevésben hogy most lassú léptekkel közeledek a tanári felé. Mikor oda érek elé, kissé félve és remegő kézzel kopogok be az ajtón. Hamar kapok is egy 'tessék' választ, majd benyitok az ajtón és onnan nem is messze meglátom ŐT az egyik asztalnál ülve.
-Ahh Taehyung. Ülj csak le!
Helyet foglalok ahogy kérte.
-Ugye nem ütötted meg magad nagyon?
-Mikor felkeltem egy kicsit fájt, de már nem.
-Szuper, az a lényeg. Megkérhetlek, hogy mesélj magadról kicsit? Az ájulásod következtében téged nem tudtalak meghallgatni.
-Persze, hát Kim Taehyungnak hívnak, 17 éves vagyok. Jiminen a legjobb barátomon kívül nem sok emberrel dumálok az osztályban. Nem tudom mit mondhatnék még.
-Egyenlőre elég lesz ennyi, most jut eszembe, hogy még be sem mutatkoztam. Engem Jeon Jeongguknak hívnak, de a többieknek is mondtam hogy nyugodtan tegezhettek ugyanis csak 4 évvel vagyok idősebb.
Itt lefagytam. Mostmár teljesen biztos, hogy ő az.
-Tanárúr!
-Igen Tae? Remélem nem gond hogy így hívtalak és csak hívj Jungkooknak
-Egyáltalán nem gond. Mondani szeretnék egy fontos dolgot.
-Nekem is lenne valami. Mondd te előbb.
-Nem, te mondd előbb.
-Egyszerre?
-Rendben. 3...
-2...
-1....
-Te vagy az.-hangzott mindkettőnk szájából egyszerre.
-El sem hiszem, végre megtaláltalak Tae.