𝐇𝐚𝐢𝐤𝐲𝐮𝐮 𝐎𝐧𝐞𝐒𝐡𝐨𝐭𝐬 || 𝙷𝚞𝚗𝚐𝚊𝚛𝚒𝚊𝚗

𝐒𝐮𝐠𝐚𝐰𝐚𝐫𝐚 × 𝐫𝐞𝐚𝐝𝐞𝐫 ☞︎︎︎ 𝐹𝑖𝑟𝑒𝑤𝑜𝑟𝑘... (tűzijáték)

||𝑯𝒆𝒍𝒚𝒆𝒔𝒊̄𝒓𝒂́𝒔𝒊 𝒉𝒊𝒃𝒂́𝒆́𝒓𝒕 𝒆𝒍𝒐̃𝒓𝒆 𝒆𝒍𝒏𝒆́𝒛𝒆́𝒔𝒕 𝒌𝒆́𝒓𝒆𝒌 :>

December 31. Mindenki tudja hogy milyen nap ez. Újév.

Éppen a nappaliban gubbasztok a közösségi médiát pörgetve, mivel a barátaim elmentek bulizni. És jön a nagy kérdés, hogy miért nem mentem velük? Hívtak engem is, csak hát... Nem vagyok az a bulizós fajta. És nem vagyok oda a részeg emberekért sem. Meg a hangos zenéért sem. Magyarul mondva nem szeretek bulizni. 21-et üt az óra. 3óra és éjfél. Vagyis nem sokára 2022 (aktuális évszámot írok sry). Nem csinálok különösebb felhajtást az egészből. Vettem pezsgőt meg chipset. Amit már majdnem meg is ettem, de ez mellékes.

Még mindig a kanapén döglődöm mikor is megszólal a csengő. Először nem értettem ki az ilyenkor, ugyanis, mint mondtam, a barátaim bulizni vannak. Jobb lenne ha ajtót nyitnék és nem a házam előtt fagyna szét az az ember aki most éppen ott áll.

Meglepetésemre Sugawara volt a szerencsés kiválasztott akit megmenthettem a szétfagyástól.
-Szia Sugawara-san! -szóltam kedvesen az engem "meglátogató" fiúnak.
-Szia (Név)-chan! -kezdett bele Suga- mondd csak, van valami programod mára? -kérdezte mosolyogva barátom.
-Ha az egész napon át tartó kanapén való döglődést programnak hívjuk akkor van... -nevettem kínosan- de egyébként nincs semmi tennivalóm... -válaszoltam most már én is mosolyogva.
-Akkor lenne kedved kijönni velem a vásárra? -tette fel eme kérdést, amivel máris feldobta a napomat.
-Persze! -válaszoltam amilyen gyorsan csak tudtam- 5perc és itt vagyok, addig gyere be! -"utasítottam" a fiút.

Gyorsan elmentem a szobámba, felkaptam egy fekete rövidujjút, majd rá egy úgyszint fekete kapucnis pulcsit és ki nem találjátok milyen színű farmert....egy feketét. Elszaladtam a fürdőbe és kicsit megfésülködtem, hogy azért ne úgy nézzen ki a hajam, mint egy oroszlán sörénye. Siettem vissza az engem váró személyhez, aki már készen várt engem. Én is felvettem a téli kabátomat, hogy ne fagyjak ketté a hűvös levegőtől és felvettem mellé egy sálat is. Kinyitottam az ajtót, de mielőtt még kimentem volna ránéztem az órára; 21:34.

Körülbelül 2órája lehetünk kint és jó sok mindent csináltunk ez idő alatt. Mikor megérkeztünk lerohantam a kürtős kalácsost, mivel az nem maradhat el ha már meghívtak, hogy jöjjek ki. Ittunk hozzá egy-egy forró teát, ami jól felmelegített minket. Felültünk az óriáskerékre ami 3percenként cserélgette az embereket. Gondolkoztunk, hogy korizzunk is egy kicsit, viszont én csak egy farmert vettem fel, szóval ha elesek, amit persze nem hagyhatok ki, akkor teljesen átázik a nadrágom. Szóval úgy döntöttünk megnézegetjük a kis ajándékos standokat. Ezzel is elment egy kis időnk, szóval hamar 23:42-re váltotta számait az óra.

Sugawara mondta, hogy menjünk fel egy kisebb dombra, nem messze innen, hogy jobban lássuk majd az újévi tűzijátékozást. Eddig is nagyon kedveltem Suga-t, de a mai nap bebizonyosodtam arról, hogy tetszik nekem a fiú. Nagyon örültem, hogy vele lehetek ilyenkor, de csodálkoztam, hogy- hogy nem a családjával tölti az újévet. Felmentünk a fiú által javasolt helyre és vártuk a gyönyörű égi műsort. Addig beszélgettünk minden féléről. Például, hogy a sportolásért mennyire vagyunk oda, hol szeretnénk folytatni útjainkat ha leérettségiztünk, nyelvek (pl.; angol, francia stb.) tanulásából hogy állunk és a többi...

-Mondd csak (Név)-chan, neked most tetszik valaki? -vetette fel a kérdést Suga, ami őszintén szólva meglepett. Kicsit elgondolkodtam e kérdés hallatán, de nem akartam hazudni neki...
-Lehet... -mondtam kicsit félve.
-És te is tetszel neki? -kérdezte az ég felé nézve.
-Hát, még azt sem tudom pontosan mi ez, de nem, nem mondtam el neki... - válaszoltam őszintén.
-Tudod, ha előbb-utóbb nem teszel valamit, elszalasztod a lehetőséget -mondta most már felém fordulva, nagy mosollyal az arcán.
-Nekem is tetszik valaki -kezdett bele- de nem hinném, hogy ezt ő is viszonozza -nyílt meg előttem a fiú.
-"ha előbb-utóbb nem teszel valamit, elszalasztod a lehetőséget" -idéztem Suga előbbi mondatát. Erre mind a ketten elnevettük magunkat.
-Szeretlek (Név)-chan -mondja az általam kedvelt fiú. Nem kicsit fagytam le. A pulzusom a kétszeresére nőtt az biztos. Hirtelen azt sem tudtam mi a nevem, nem hogy azt, hol vagyok. Próbáltam válaszolni, de egy értelmes szó se jött ki a számon. Mikor már valamennyire sikerült összeszednem magam, válaszadásra nyitottam ajkaim.
-É-én is sz-szeretlek Suga -nyögtem ki végre egy értelmes mondatot. Ekkor megjelent az első tűzijáték. Aztán még egy. És még egy, és még egy. Tátott szájjal figyeltünk a színek pompázását az égen. Suga felém fordult egy lágy mosollyal az arcán, amit én is viszonoztam. A következő pillanatban puha ajkait az enyémnek illesztette, ezzel felébresztve megannyi pillangót a gyomromban. Megint lefagytam. Hogy ez a fiú mennyi meglepetést hordoz magánál. Körülbelül egy percig tarthatott a meghitt pillanat s mikor vége lett, mélyen egymás szemeibe néztünk. A legjobb nap, a legjobb emberrel...