I Feel There Is Hope

21. Fejezet

Hát így jutottam el eddig a pontig. És hogy mi történik most?

Vásárnap :

Földbe gyökerezett lábakkal nézem hogy mennyi ember van itt....ez sokkal de sokkal több... És ennél csak több és több lesz. Jézusom!! Nagy levegőket veszek hogy egy kicsit megtudjak nyugodni.

-Na emberek gyerünk még össze kell rakni a hangcuccokat. - jött a hang mögülem.

Próbáltam a legjobb ruháimat hozni, és Hanna adott pár smink leckét, szóval remélem képes leszek egy normális külsőt magamra varázsolni. Még hajvasalót is hoztam, bár otthon kivasaltam a hajam szóval azzal nem lesz baj. Egy valamit szeretek a hajamba, hogy könnyen formázható.
Most egy fehér inget kaptam magamra fekete nadrággal. Kicsit olyan ünnepélyesen nézek ki. A cica füstös szemmel általában nem nyúlok mellé úgy hogy most ennél maradok.
10 perc múlva mi jövünk. Éhes vagyok de majd csak fellépés után fogunk enni.
Ez a szett lesz ma rajtam, ezen kívül még két helyre fogunk menni. Lesz vagy hajnali 3 mire végzünk. Egy utolsó pillantás a tükörbe, kicsit beletúrok a hajamba ne legyen annyira lelapult, majd felállok és kimegyek a folyosóra.
Hirtelen Adammel találom szembe magam.
Mindketten döbbenve nézzük a másikat mert ugyan olyan szett van rajta mint rajtam. Fehér ing fekete nadrág.

-Hé srácok jól néztek ki! - Jelenik meg mellettünk Peter. - Összebeszéltetek hogy mit vegyetek fel? - Nem tudok reagálni rá ahogy Adam sem mert mind kettőnknek nehéz elvenni a tekintetét a másikról.

-Ookééé! Készüljetek! - Von vállát Peter és inkább ott hagyj minket, mivel érezte hogy mennyire is kínos ez most.

-Ahm.. - Köszörüli meg torkát a nagyon szexin kinéző fiú. Aztán a földet bámulva elvigyorodik és mintha kicsit zavarban lenne, de felnéz rám. Megint ez a tekintet. Amikor nyálcsorgatós extázisban érzem magam, mert úgy nézz hogy mindjárt leesik a bugyim is.
Úgy érzem tisztában van azzal hogy tetszik nekem, ami nekem annyira nem tetszik. Mindig kihasználja a helyzetet és nagyon könnyen zavarba jövök tőle.
-Mehetünk Miss utánzós?

-Hé! - Vágom egyből csípőre a kezem. - Szerintem meg te vagy az utánzós. Mr. nagyokos.

-Haha! - Konkrétan a plafont bámulva röhög fel, majd újra a szemembe néz. - Igen, így van. -
Ne nézz már így!!

-Halooo! - Peter, Will, Jake, Chris Egyszerre szólalnak meg!

-Srácok és lányok! - A söfőrünk Emmett is csatlakozik hozzánk. Ő egyébként most a menedzserünk is. Adam apukája lenne az de mivel ő nincs itt ezért most Emmett lett az áldozat. - Hajrá hajrá! Mars a színpadra. - Terelgett minket miközben ezt a kezével is imitálja.

Ma este ugyanazokat a zenéket játszuk mind a három helyen. Új album készült el a próbáink alatt. Ebből is fogunk bemutatni párat. Annyira izgatott vagyok! Gyerünk már! Énekelni akarok!!

Adammal most egyszerre megyünk ki a színpadra. Nem hiszem el de a közönség valami brutális módon tapsol és újjong.
Adam beszívja a levegőt és ajkaihoz emeli a mikrofont, ezek a hangok ahogy eljutnak a nézőkhöz szinte perzseli a levegőt. Oly annyira hogy most az én mikrofonom szólal meg. Azt érzem hogy ha Adam ennyire átadja magát nem maradhatok alul. Érzem ahogy a lámpa lázam múlik helyette pedig egy olyan energia jár át amitől felvillanyozom az embereket.

" - I'm not afraid, I'm not afraid to die! -" Énekeljük az utolsó sort együtt!

Jön a következő és következő zene, majd a következő város, és az utolsó a mainap. Annyira gyorsan elmennek a koncertek. Szinte pislogok kettőt és vége van. Mégis ott állunk 2 órát és énekelünk.

Az utolsó zenéhez érünk. Ezzel lezárjuk a mai napot.
Elkezdekek énekelni, ez nem az én zeném mégis áttudom érezni Adam hangját és érzéseit, de nem akarom úgy előadni ahogy ő szokta. Ahogy állok ott és jönnek a hangok érzem ahogy a hátát az enyémnek szorítja. Az első csókunk óta nem voltunk ilyen közel egymáshoz mint most a színpadon. Érzem az illatát, ezt a számot úgy énekeljük el hogy egymáshoz dőlve. Talán beképzelem, de Adam mintha megfogta volna a kezem.