I Feel There Is Hope

18. Fejezet

-És most tényleg van egy barátnője? Akit minden felé nővel megcsalt? - Ültünk már pont abban a bárban ahol először énekeltem.

-Na várjatok! - Tette fel mutató újját Greg. - Rebeca tényleg Adam barátnője volt, de csak négy hónapot voltak együtt. Az a lány az idegesítés mestere. Egy elkényeztetett kis fruska volt. Szóval Adam igaz csak ki használta őt, de az első egy hónapban tényleg komolyan gondolta volna vele. Csak aztán a lány egy irányítás mániás mint kiderült Adamet pedig nem lehet irányítani. - Kortyolt az italába Greg.

-Ami jobban érdekel az az hogy te tényleg belezúgtál? - Ivott szintén Hanna.

-Hanna! NE itt.

-Jaj ugyan! Tudok róla! De nyugi nem fogom neki elmodani. - Vigyorgott rám Greg. - Persze lehet jobb lenne ha tudná...

-Eszedbe ne jusson!

-De Lili miért nem mondott el neki? - Fogta meg a kezemet aggódó barátnőm.

-Azért mert ha akarnék sem lehetnék vele. Hanna a szüleink egy pár. Olyan mintha a tesómmal...lennék.

-Igazság szerint nem. - Pillantott félre Greg. - Hiszen nem vagytok vérszerinti tesók. A mostohatesós sztorikból vannak a legjobb pornók.

-Greg! - Lökte oldalba Hanna annyira hogy már megsajnáltam.

-Jó Jó, bocsi.

De elröhögtem magam.
-Te nagyon hülye vagy! - Röhögtem tovább. Hanna és Greg is kitőrt a nevetésben,főleg mert szerintem is vicces ahogy én nevetek.
-Kérek még egy italt! - Álltam fel hogy a pulthoz sétáljak.

-Háhá! Látnod kellet volna akkor az arcát! - Meséltem egy régi sztorit Gregnek Hannaról. Kicsit már sokat ittunk és nagyon jókat nevettünk.
-Kimegyek a mosdóba. - De ahogy felálltam instabillá vált a lábam.
-Megvagy! - Egy erős kar tartott meg. Mikor felnéztem barna fürtjei a szemébe lógtak.

-Maaaaaatt!- Paskoltam meg a vállát.

-Te mégis mennyit ittál?

-Lehet... Hogy egy kicsit. - Mutattam az ujjaimmal a kicsi mennyiséget.

-Szerintem kicsit többet mint kellene.

-Ne légy ilyen lekezelő vele. - Förmedt rá Hanna.

-Hanna.. Semmi baj. Már nem érdekel ez a kis madár.

-Mert már Adam érdekel?

-Hé haver! - Állt fel Greg. Aki elé villám gyorsan álltam nehogy itt jelenetett rendezzen.

-Mi a baj? Talán neked is tetszik a lány? - Kérdezte cinikusan Matt.

-A barátom! És ha szekálod azzal engem is szekálsz. Szóval nagyon gyorsan kopj le.

-Különben?! - Hajolt közelebb Matt fenyegetően.

-Különben nagyon megfogod bánni hogy valaha is megszülettél! —Erre a hangra a gyomrom görcsbe rándult és pillangók hadezrei száguldoztak benne. A magas fekete hajú srác térd nadrágban és fekete rövidujjú pólóban közém és Matt közé állt. Hogy tud ilyen jól ki nézni egy sima egyszerű szettben?!
Annyira közel volt az izmos háta az arcomhoz hogy éreztem az enyhe zöldalmás illatát. Nem tudom miért ez ugrott be, de ehhez tudtam volna hasonlítani.

-Hát persze! Te állandóan vele vagy! - Puffogott Matt.

-Ezt jól látod. Ennek tudatában megkérlek hogy ne zaklasd. - Adam határozottan állt előttem zsebre tett kézzel.

-Ő nem tartozik hozzád!!

-De! Igen! - Ezzel a kijelentésével megragadta a csuklóm és ki sétált velem a levegőre.

-Adam elég! Engedj el!

-Talán inkább vele maradnál? - Mutatott a mögöttem álló Mattre.

-Nem! Vele sem! Egyikőtöket sem akarom! - Rántottam ki a kezem.

-Oh engem sem?! - Közelített Matt. - Azt hittem mi vagyunk a tökéletes barátság példaképe. De fogod magad és mindent félre dobsz ezért. - Mutogat flegmán Adamre. - Nekem kéne melletted lennem, te hülye liba!

-Igen neked kellet volna! - Adam agresszívan lépett Matt mellé.
-Tudod te hogy ez a lány mit érzett amikor azt látta hogy te meg a nővére hogyan enyelegtek?! - Adam? Ezt mégis...
-Tudod mennyit sírt miattad?! Mikor közölted vele hogy megfektetted a nővérét, de ő csak a barátod?! - Flegmán tárta szét karjait én csak kikerekedet szemekkel néztem a magas srácot. Nem tudtam levenni róla a szemem!
- Ő a hülye liba? Én sem mennék vissza egy olyan emberhez aki csak úgy el dobott mindent egy kis szórakozásért. Utána meg közlöd vele hogy mégis ő kell!

-Nagyon fogd vissza magad mert nem állok jót magamért!

-Nem haver! Te fogd vissza magad. Mert ezt nagyon elbasztad! - Adam hátat fordított neki, megragadva a csuklóm és húzni kezdett.

-Senkinek nem leszel elég jó! Csak egy kis vörös törpe maradsz! - Matt szavai nyílként fúródtak a lelkembe. Mi... Ezt tényleg ezt mondja? A nővérem szavai voltak ezek. Ő mondta mindig. Meg azok a pasik akik sosem vettek komolyan. Nem tudtam megmozdulni, újra könnyek áztaták alattam a földet. Hirtelen az alkohol tartalma elpárolgott belőlem ami még jobban a valóságba dobott.

Adam vissza fordult és behúzott egyet Mattnak.

-Mi a szar folyik itt?! - Jött ki Greg. - Adam állj le! - Fogta le barátját amit amúgy jól tett mert kapott egy párat.
-Héhé nyugi! - Állt Greg Matt és Adam közé.

-Nagyon megbánod ezt még!! - Törölte a vért szájáról Matt.

-Te is fejezd be! Húzz innen. - Küldte el Greg. Matt egy utolsó pillantást vett rám, azzal hogy megfordult és ott hagyott tudtam hogy örökre vége ennek a barátságnak. Én is meg indultam a másik irányba!

-Hé! - Jött utánam Adam. - Most meg hova mész?

-El.

-Lili! - Fogta meg ismét a karom.

-Engedj el Adam.

-Nem! Beszélni akarok veled!

-Mégis miről?! Hogy más és más lányokkal vagy együtt?! Vagy hogy az exbaratnőd levele boldoggá tesz téged?!

-Lili...

-Utálom Mattet, de azt még jobban hogy igaza van. Soha senkinek nem leszek elég jó! - Ordítottam és már zokogtam, ekkor Adam erősen magához rántott és megölelt. Szorosan a karjai közt tartott én pedig a mellkasára támasztottam a homlokom. Az agyam riadót fújt hogy ki kell szabadulnom ebből. De a szívem nem akarta ezt.