A fantázia erdejében

6. rész titkok

Ebédre,rántotthúst csinált. Sokat beszélgettünk. Kiderült,hogy szereti a csípős dolgokat.
-Van egy meglepetésem-mondta mikor az utolsó falatot is megette.
-Mi az?-kérdeztem kíváncsian.
-A törzsed köve-állt fel és öntött magának vizet,majd visszaült elém.
-Oké?-próbáltam valamit mondani. Nem igazán tudom miről beszél. Mikor megebédeltünk én leültem játszani Éjféllel amíg ő valamit keresgélt. Éjfél elég gyorsan nő ahhoz képest,ahogy kinézett.
-Este megyünk-szakította meg gondolatmenetem Ármin. Bólintottam. Nem tudtam,hogy mit csináljak. Nem bízhatok benne,kockázatos. Haza akarok menni,hogy minden újra normális legyen.
-Miért nem juthatok haza?-kérdeztem most én,kiszakítva gondolatából.
-Mert egy teljesen más bolygón vagyunk-mondta egyszerűen. Arcom ilyetté vált.
-Hogy....tessék?-kérdeztem felálva a földről.
-A fantázia erdelyében vagyunk,azaz a fantázia bolygóján-mondta nyugodtan.
-Úr Isten-a szívem egyre hevesebben vert-Haza akarok menni-kezdtem kiabálni vele.
-Nem tudlak hazajuttatni-hajtotta le a fejét.
-Akkor mond meg az apádnak hogy juttasson vissza de rohadt gyorsan-mentem idegesen elé-nekem családom és barátaim vannak. Haza. Akarok. Menni.-tagoltam neki.
-Értetlen nem tudlak hazavinni-emelte meg a hangját majd megfogta a csuklóm és kiráncigált a faházból. Nem szóltam semmit csak engedtem hogy húzzon. Az út felénél megnyugodtunk nagyjából. Emiatt már nem maga mögött húzott,hanem mellette mentem. Csuklóm még mindig szorította. A szorítása csak jobban nyugtatott. Ezen nagyon elcsodálkoztam. Egy fura barlanghoz húzott.
-Nem tudunk bemenni,csak akkor ha te akarod-mondta nekem mikor elengedte a kezem. A barlangot valami átlátszó mágia fal védte,hogy az idegenek ne jussanak be.
-Hogy tudom kinyitni?-kérdeztem kíváncsian.
-A kezed emeld a falhoz és irányíts rá energiát-szólalt meg,miközben a kezem felemelte és a falhoz emelte. Megpróbáltam. Elsőre nem sikerült. Megpróbáltam mégegyszer,de szintén megint nem sikerült.
-Ahj-engedtem le a kezem-Nem megy. Azt sem tudom hogy kell-néztem rá nyávogva. Sóhajtott,majd mögém állt. Lassan megfogta a kezem és a fal felé emelte. Behunytam a szemem. Elmélyültem és hirtelen a fal kirobbant. Megijedtem. Ármin elmosolyodott majd elengedett. Ijedtségem leszarva lépett be a barlangba.
-Öhm-még mindig sokkban álltam. Ármin mögött egy fura zöld fény áradt ki. Utánamentem.
-Ez a törzsedé volt-mondta Ármin megérintve a követ.
-Csodaszép-mondtam-miért van itt?-kérdeztem halkan.
-Hogy megvédjék,idehozták. Akik el akarták venni tőlük a követ,az apám volt-hajtotta le bűnbánóan a fejét.
-Apád hogy hozott ide engem?-kérdeztem egy pontot bámulva.
-Mágia-válaszolt egyszerűen-érints meg és visszakapod az erőd. Vagyis eleve benned volt csak megvonták amíg a földre vittek-magyarázta. Most vagy soha