A fantázia erdejében

12. rész Fájdalmak

-Tehát-kezdett bele a beszédébe-minél hamarabb vissza kell jutnod a fantázia bolygóra mert ha felkeltem csodás barátod apját a holtak közül ki nyír-magyarázta nekem,nekem aki világát nem tudta. Ott feküdtem az ágyán kábultan. Belém nyomott valami nyugtatót a varázslat miatt. Nem hogy valamimet meg tudjam mozdítani, nem. Pislogni is alig bírtam.
Beszélni? Na az főképp esélytelen. Próbálkoztam felfogni miről is hadovászik itt össze. Csak annyira hadart hogy feladtam.
-...lehet behánysz ha felkelsz-értettem meg egy kicsi foszlányt a szónoklatából. Szemeim kipattantak. Rá kaptam tekintetem ilyedten. A fejem nem mozdult csak a szemem.
-Annyira nem lesz rossz-nevetett kínosan. Pár perc beszélgetés után belementem,hogy csinálja a varázslatot. Behunytam a szemem,majd kezét a mellkasomra helyezte. Valamit hablatyolt,de már nem értettem. Kinyitottam a szemem. Csak nagy fehérséget láttam. Felültem az ágyban,és az egész szoba fehér volt. Talpamat letettem a talajra. Hideg volt,de még ezt a hőmérsékletet állta a lábam. Elindultam egy irányba.
-Hahó?-kiáltottam hátha van még itt valaki- meghaltam?-kérdeztem még mindig kiabálva. Válasz egyik kérdésemre sem jött. Elkezdtem futni valamerre,hátha találok egy kiutat. Lelassítottam,mert éreztem hogy a fejem zúgni kezd.
-Ahh-kaptam a fejemhez-mi a?-alig álltam a lábamon. Egyszerre mindenem nyilaló fájdalomba tört ki. Ettől a hirtelen fájástól felkiáltottam. Kétségbeesetten üvöltöztem. Reményem fénye kezdett kialudni. Pánikoltam,hogy a fájdalmakba belehalok. Elsötétült minden. Kipattantak a szemeim. Réka szobájában. A fájdalom elmúlt,viszont éreztem hogy a gyomrom ki fog fordulni,ezért ösztönösen megcéloztam a wc-t. Kihánytam egy eléggé nagy adag gyomorsavat.
-Tudtam hogy ez lesz-szólalt meg mögöttem Réka,aki egyből a hajam után kapott. Fájdalmasan felsóhajtottam.
-Nagyon fájt
-Tudom,ezért hánytál-válaszolt egyszerűen. Egész nap nem ettem semmit. Állítólag sikerült a varázslat. Réka szerint. Nyilván én nem így éreztem. Még bennem voltak azok az utóhatások a fájások után. Mondjuk a fejem fájása nem múlt el. Szerencsére Réka mindenben segített és jó sok gyógyszerrel el látott. Még jobban megszerettem a kis hülye boszit. Aggódom Ármin miatt is. Nagyon rossz érzésem volt vele kapcsolatban. Fogalmam sem  volt arról hogy mégis miért. Még Réka is érezte azt amit én. Neki is volt egy ilyesfajta rossz érzése. Hogy eltereljem a fejem fájásáról és Árminrol a figyelmem,nekiálltunk kártyázni. A szüleim is hiányoztak de megmutatta nekem hogy már nagyon jól túltették magukat rajtam,ami kicsit elszomorított. De legalább már nem rám gondolnak.
-Holnap már muszály visszamenned-mondta aggódva a boszi.
-Igen tudom-hajtottam le a fejem. Csak hogy tényleg hiányolom annak a hülyének a fejét. Este együtt aludtunk mint két idióta,mert lerugdostuk egymást az ágyról,amit röhögéssel dijjaztunk. Másnap reggel pedig nekiláttunk utam tervezésére.