Tiéd vagyok! [Anime Oneshots]

Meleg - Shoto x Olvasó [24]

Fandom: MHA

Karakter: Shoto Todoroki

Szituáció: Riválisok vagytok, de Shoto szeretné tiszta lappal kezdeni. Így amikor eltűnsz és összekucorodva talál, szívesen segít rajtad.

Szavak száma: 1500

Shoto az intézet folyosóit rótta, keresve a szobád. Még sosem volt a szobádban, a meghívást nem kapta meg. Biztosra vette, hogy most sem szívesen látod majd. Ennek ellenére nem hagyta a lelkiismerete és a jószándéka, hogy ne keressen meg. A mai edzésen olyan furcsán viselkedtél, az utolsó pillanatokban pedig, amikor rád támadott már nem támadtál vissza teljes potenciáloddal. Inkább megadtad magad, sarokba szorított nem volt más választásod.

A szenvedő arckifejezésed és a hallgatagságod arra engedte következtetni, hogy megsérültél, de titokolod. Büszkeségből. Megértette, elvégre riválisodnak tartottad. Mindig is óvatos voltál a közelében, amit az érzésed illeti. Az, hogy régóta ismered nem azt jelenti, hogy hagytad megismerjen.

A kapcsolatotok... nem éppen a legfényesebb. Shoto biztosra vette, hogy gyűlölöd teljes szívedből. Riválisok vagytok, amióta csak az eszét tudta. Nem is lehetett volna másképpen, hiszen gyermekkorotok óta a szüleitek versenyeztettek titeket. Gyakran egymásnak uszítva azzal nem törődve a felek mit akarnak. Úgy nőttetek fel egymás mellett, hogy meg sem ismertétek a másikat. 

A szél quirkedben hatalmas potenciál volt, ezt az apád nem is hagyta elveszni. Habár a szüleid egyszerű emberek voltak, gyenge quirk-kel téged nem arra a sorsra akartak adni. Mivel ismerték egymást, nem sok idő kellett Enji Todorokinak, hogy felfigyeljen rád és Shoto versenytársának tekintsen. Szerinte semmi más nem motivál annyira, mint egy ellenfél.

Minden áron Enji azt akarta, hogy te a fiának egy akadály légy, amit le kell küzdeni. Nem egyéb. Az sosem volt képben, hogy szerelmes legyen beléd. Elvégre, az érzések is akadály. Egy darabig biztosan az voltál, kizárt mindent csupán a győzelemre fókuszált. Könnyű volt tárgyként kezelni. Egész jól ment neki elfelejteni azt, hogy érző lény vagy. Egészen addig, míg nem felvételiztél és nem lettél az osztálytársa.

Akkor látott újra, négy év után. Arra nem számított, hogy ennyire megváltoztál. Gyönyörű, magabiztos és hajthatatlan voltál. A kisugárzó kedvességed viszont ritkán irányult felé. Megbújva figyelt, szinte féltékenyen ahogyan mással törődsz. Miközben maga is átkozta a helyzetet. Nem akart már vetélytárs lenni.

Ó, annyiszor mentél az agyára. Annyiszor feldühítetted az ellenséges makacsságoddal. De sosem tudott rád huzamosabb ideig haragudni. Sokszor meglepted. Ahogyan ma is, amikor megadtad magad. Nem értette miért tetted. Shoto ismert és tudta, hogyha kell te marsz, csak nehogy téged marjanak meg. Hasonló sebeket és fájdalmat hordoztál, mint ő.

Mina kicsit útbaigazította, hogy a bentlakásban melyik a te szobád. Kicsit az orra alatt kacarászott, amikor elfordult. Shoto nem értette. Habár biztosan különösnek találta volna akárki, hogy Shoto Todoroki késő este a lány folyosón csatangol. Megtalálta a szobát, többször is lecsekkolta a számot. Habozott kopogtatni. Mély levegőt vett, aztán belevetette magát a dologba. Benyitott, s hogy ne szálljon inába a bátorsága gyorsan belekezdett a mondanivalójába: