Stylist Styles

32.rész

Nagyon lefehéredhettem mert Louis aggódóan nézett rám.

-Jól vagy Hazza?- kérdi.

-Louis baszki.- akadok ki.- Zayn exe a kibaszott professzorom az egyetemen. Tőle függ a jövőm basszus. - temetem az arcomat a tenyerembe. 

-Nyugi már, nincsenek rosszban. Csak Zayn első szerelme ő volt és a csávó meg csak kihasználta, nem hiszem hogy ebből bajod lesz baby.- mondja miközben a combomra simít lazításként. 

-Miért van az basszus hogy minden szar összejön ebben a félévben?- kérdem őszintén mert már kezd elegem lenni. 

-Jó tereljük el a gondolataidat. Mit szeretnél csinálni?- kérdi Lou mosolyogva. Őszintén jól esik ahogyan foglalkozik velem, de van egy dolog amit nem nagyon tudunk halogatni. 

-Semmit. Szeretnék beszélni a munkádról. - mondom neki komolyan, mire  ő is komoly arcot vág. 

-Rendben, akkor menjünk.- mondja és kiegyenlíti a számlát, majd csendben indulunk meg a hotel felé. 

Bent szobánkban a kanapéra telepszünk les érezhető a feszültség közöttünk. 

-Szeretném hallani az elejétől kezdve. - mondom neki, mire Louis egy nagy sóhaj kíséretében bele kezd a mondandójába.

-17 voltam amikor elkezdtem. Egyedül maradtam, vagyis igazából mindig is egyedül voltam, nevelő otthonról nevelő otthonra jártam. Soha nem fogadtak örökbe hosszútávon és amikor igen, akkor is inkább csicskának kellettem a családnak. 17 voltam amikor találkoztam Zaynnel egy klubban. Rám hajtott, csókolóztunk és le is feküdtem vele.- sóhajtva néz a szemembe.- Ő volt nekem az első fiú az életembe. Aztán ő mondta miután elmeséltem neki, hogy egyedül vagyok, hogy ő pornózik és ha akarok én is mehetek. És én mentem. Először csak vele forgattam, azokat láthattad. Aztán amikor betöltöttem a 18-at a főnököm felajánlotta, hogy élőzhetek is. És akkor a film forgatás picit abba maradt és évekig csak élőztem. Amikor Zayn abba hagyta, mert egyetemre elegendő pénzt szedett össze, akkor úgy volt hogy én is ott hagyom, de inkább maradtam és azóta is ott vagyok. Igazából rajtad és Zaynen kívül más nem tud róla, soha senki nem ismert fel, vagy legalábbis nem mondta. 

-És miért nem jöttél el?- kérdem zaklatottan. 

-Mert nem tudtam, egyszerűbb volt.

-És hogy jött újra a filmforgatás másokkal?

-Azt nem sokszor csinálom. Annyi filmem van amit láttál. Néha muszáj azt is hogy az élőhöz elegendő ember csatlakozzon. 

-De most már miért nem hagyod abba? Mindened megvan.- kérdem idegesen, mert egyszerűen nem értem őt. 

-Mert nem akarom.- mondja tök őszintén.

-De miért?

-Mert szeretem ezt csinálni Harry, azért.- csattan fel. 

Teljesen ledöbbenek. Mások azért csinálják ezt mert rá vannak kényszerülve, mert nincs más lehetőség és mert könnyű pénz. De ő 10 éve csinálja ezt mert szereti. Szereti baszki. 

-Szereted?- kérdem elhaló döbbent hangon. 

-Igen, mert..- kezdene magyarázkodni, de én nem akarom hallani.- Harry! -szól utánam.

-Nem Louis, nekem ez sok.- mondom és bezárkózom a szobámba. 

Ha valami nyomós oka lenne rá talán megérteném, de ezt nem tudja befogadni a gyomrom. Ha tovább gondolom a kapcsolatunkat, nem tudnám elviselni hogy idegen, kiéhezett pasik nézik a páromat, ahogyan egy kamera előtt kényezteti magát. Vagy ha másba teszi a farkát napi több órában.

Nekem ez sok.