A nap sugarai nélkül nem lenne élet a földön. Nem élhetnél te se, én se, senki se. Nem lennének növények állatok. Csak egy szikár, élettelen geoid lenne a Föld. Mindenhol sziklák, befagyott vizek. De az életünkben nem csak a napsugarak az egyetlen sugaraink, hanem bizonyos emberek is. Mindenkinek meg van a saját napsugara, aki nélkül élni se tudna. Aki minden egyes nap bevilágitja a napját. Aki nélkül csak egyhangú sötétség lenne, semmi más. Már sok ember megtalálta az ő napsugarát, de sokan még nem. De mindenkinek ott van valahol a világban és csak arra vár, hogy megtaláld.
Vagy úgy negyven fok volt odakinnt. Fájt a fejed és folyt rólad a víz. Eléggé eleged volt. Mondjuk nem csoda. Próbáltad legyezgetni magadat mindennel, ezerrel ment nálad a légkondi és bevágtál vagy úgy öt jégkrémet. De semmi nem segített. De a melegben való haldoklás mellé még nagyon unatkoztál is. Próbáltad értelmesen eltölteni az időd (olvasni akartál), de agyilag a meleg olyannyira lefárasztott, hogy gondolkodni nem tudtál. Ezért egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttél elmész a plázába, mert ott erősebb a légkondi (vagyis hidegebb van).
Papucsban, sport rövid nadrágban és egy minél szelősebb polóban indúltál el a plázába. Az odajutás felért egy kinszenvedéssel. Még most sem érted miért fűtik a buszt a legnagyobb nyári melegben, de szerintem ezt senki sem érti. Végre megérkezdtél. Amikor beértél a bevásárlóközpontban úgy érezted magad mint az igen "fancy" tizenegy évesek akik csak úgy sétálgatnak a plázába (mert az nagyon menő). Már majdnem hozzá csapódtál egy lánycsoporthoz akik nem lehettek több mint tizenkettő mégis húsz kiló vakolatban és kivágott felsőben - mutogatva nem létező melleiket - sétálgattak a boltok közöt. Úgy érezted most te is beillenél közéjük. Bár az öltözeted nem volt kurvás. De mindezek ellenére jól esett a hideg.
Minden tök jó volt, ameddig az egyik bisztonsági őrnek fel nem tűnt a céltalan sétálgatásod ide - oda a boltok között és kipécézett magának (véletlenűl sem a kislányokat, akiknek legszívesebben felhívnád az anyukájukat). Úgy figyelt mintha kirabólni készűlnél az egyik boltot (papucsban!). De végül úgy döntöttél bemész az egyik boltban mert ez már több mint gyanús. Nem akartad, hogy páros lábbal rugjanak ki.
Gyorsan besprinteltél valamelyik random boltba. Mondjuk utólag rájöttél, hogy azért meg kellett volna nézni, hogy mi is az a bolt. Mert egyenesen befutottál a férfiruha boltba. De ez így még nem is olyan gáz, végülis lehet párod (mondjuk általában akik lenge ruhákban és papucsban szoktak céltalanul mászkálni a boltban szinglik), vehetsz egy új öltönyt apukádnak vagy bátyádnak. Ez még nem is gyanus, nem is olyan gáz. De az amikor egyenesen belemész egy srácba aki az alsónemű részlegen válogat, na az már gáz.
- Nagyon sajnálom. – kértél bocsánatot, de ő csak rád mosolygot. A mosolya szinte azonnal elvarázsólt. Hirtelen boldog lettél. De nem úgy boldog mint eddig, valahogy máshogy. - Semmi baj. A férfiak általába örülnek ha egy csinos lányba ütköznek. Vagy ha ő beléjük. – mondta kuncogva. - A nők is örülnek ha egy aranyos fiúba ütköznek. - mondtad szégyenlősen. - Meghívhatlak egy fagyira? Feltéve ha a barátod engedi. - Szingli vagyok. - Oh, az mégjobb. Kifizetem ezeket - felemelte az alsókat amiket a kezében tartott - aztán mehetünk. - Rendben. - bólintottál egyet. Úgy érezted megtaláltad a napsugarad aki megvillágítja az életedet.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
