Próbára Tett Szerelem.

egy vér, mégis idegen.

1 nappal később..

A házunk ajtaja elött állok.Nagy fájdalommal.Hisz pont az szúrt most hátba akire mindig is számíthattam.Mást választott helyettem.ès ezt nem fogom megbocsátani.de azt sem amit tett.ès szègyent hozott ránk.a kilincsre teszem a kezem,lenyomom.ès belèpek az ajtón.a holmiaimat leteszem a földre.hogy betudjam csukni az ajtót.ezután újra a kezembe veszem a csomagokat ès belèpek a nappaliba.felmegyek a szobámba,leteszem a holmikat.az ablakon autómatikusan kinèzek.A kertben pedig megpillantom anyát ès egy idegen fèrfit.háttal űl nekem.de a haja őszes.türkiz kèk inget visel.a a karján nincs olyan hely ahol ne lenne tetoválás.sosem láttam mèg ezt az embert.a kíváncsiságom megint határtalan,ezèrt lemegyek a kertbe.

Amint meglátott anya,dermedten rámnèzett.

- Melody?, Hát te mit keresel itthon?,nem dolgozol?.

- nem,hazajöttem.-válaszoltam,S közben az idegen fèrfit figyeltem.

Az arcán vágások voltak,amik már jó règiek lehettek.tekintete tiszteletet,komolyságot,fèlelmetessèget sugárzott.a szemei kèkek voltak,mint a tenger.nem volt egy idős fèrfi. amolyan 40 èv körüli volt.

- jónapot- köszöntem a fèrfinak,jelzèskèppen hogy anya még mindig nem mondta hogy ki ő.

- szia- köszönt vissza,S közben úgy nèzett engem mint egy kisgyerek mikor elveszti a játèkát aztán megtalálja.

- ès a nővèred hol van?.- kèrdezett rá anya.

- majd elmesèlem,de ki az úr?.

- èpp fontos dolgokról beszèlgetünk kèsöbb elmondom de most magunkra hagynál?.

- persze, addig kipakol,bocsánat hogy zavartam.

- Melody!- szólt a fèrfi.

- tessèk?.

- nem foglalkoztat az hogy mègis mi lett az apáddal?.

- ezt nem èrtem pontosan,az apám elhagyott.

- vagy Tőle vettek el- ekkor a fèrfi anyámra nèzett,akinek már könnybe lábadtak a szemei.

- hogy korrekt legyek,hagyom hogy elösször anyád mondja el neked a teljes igazságot.Holnap pedig visszajövök.

A férfi felállt és elindult a kijárat felé.

- ülj le- törölte meg anya a szemeit.

Leültem a szèkre,ès vártam,hogy mègis mit kellene nekem elmondania.

- Nem is tudom hol kezdjem,mert ismerlek,ès tudom,hogy most csalódni fogsz bennem de amit most hallani fogsz.Az az igazság.Tehát, sokáig nem mondtam el,mert nem akartam,nem akartam hogy egy olyan család rèszese legyèl akiknek csak a pènz a legfontosabb.Akik nap mint nap veszèlyesen èlnek,sosincsenek biztonságban.Ahol az ő szabályok szerint kell èlni. Èn egy ilyen családba csöppentem èvvekkel ezelött.Beleszerettem egy fèrfiba, akiről nem tudtam mi a munkája, csupán szerettem őt.Mert mindent megtett èrtem.De mikor ott voltak a folytonos otthoni eljárások,a folytonos aggódás,mikor ültem a tv elött ès vártam mikor mondják be az ő nevèt,vagy mikor törtènik vele valami. Vagy velem,veletek.ez a fèrfi az apátok volt.ő drogkereskedelemmel ès fegyverkereskedelemmel foglalkozik,emellett benne van a Maffiában amit ő alapítot.nap mint nap embereket öl meg.ès èn ezt nem akartam,nem akartam hogy ennek a rèszesei legyetek.fiatal voltam akkoriban.Ès meggondolatlan.igen ez az èn hibám is.de egy percèt sem bánom.Mert ti megszülettetek.Eltitkoltam mert nem akartam mègnagyobb csalódást okozni,ès hogy abban a tudatban èljetek hogy az apátok egy Maffiózó.elhagytam őt,veletek együtt,messzire mentem hogy ne találjon meg.Bújdostam.Tudtam hogy nem menekülhetek elölle sokáig mert számára a család a minden.De most,megtalált.ès követel valamit.mègpedig titeket, a gyerekeit.Azt mondta nem megy el innen nèlkületek.mert élveztem az èletèből a legfontosabb dolgokat.a gyerekeit.ès tudom hogy ebben igaza van,mert tarthattak volna vele a kapcsolatot,de túl veszèlyes lett volna, és mèg mindig az.Ne hagyd magad befolyásolni,ès vègkèpp maradj tőlle távol.Már cseppet sem az az ember akit én ismertem.más lett,ès kitudja mikre kèpes.Igen ő az apád, igen eltitkoltam.Vètkeztem.De mindent miattatok tettem.-Mesèlte el vègig az egèszet sírva.