Próbára Tett Szerelem.

A faház.

- Azt hittük hogy már az autóban vagytok a többiekkel-Szólalt meg Diego.

- mi kint voltunk a teraszon,Nem tudtunk kijutni-Mesélte Teresa.

A telefon megszólalt Dominick zsebében,aki azonnal nyúlt is érte majd fel is vette azt.

- Igen,mind a ketten itt vannak velünk.-mondta a telefonba.
- Rendben,Majd beszélünk.-s letette a telefont.

- Elmesélné valaki hogy mi folyik itt??.-Nem értettem az egészből semmit sem.

- Máshogy sűlt el egy üzletkötés mint ahogy kellett volna,ezért most mindannyian veszélyben vagyunk.Vannak kijelölt búvóhelyeink,ahová még a kutya sem talál oda.Nincs rajta a GPS-en sem.Most oda viszünk titeket.Mi is ott leszünk,de sokszor el kell majd mennünk,ezért lesz ott egy testőr is aki vigyáz majd rátok.Míg mi távól vagyunk.- Mondta Diego.

- És a többiek?,ők is ott vannak?.-kérdeztem.

- Nem ők Máshol vannak,Muszály ilyenkor szétszóródnunk.

- Értem- mivel megkaptam mindenre a válaszom ezért hátradőltem a székbe és az ablakon át kémleltem a tájat.Ès vártam hogy megèrkezzünk.Az út során Dominick és Diego beszèlgettek.Teresa a telefonját bújta.Èn pedig a fejemet az ablakhoz döntöttem,ès nèztem tovább az utat.Közben Hóvihar Lett mivel December van.Ès lassacskán felhőszakadás lett belőlle.Sötèt volt.hóvihar is volt, ezért lassan mentünk.Nagyjából 4óra utazás után letèrtünk az útról,ès egy erdős rèszhez èrkeztünk.Az erdő közepèn pedig ott volt egy faház.

Kiszálltunk az autóból,majd belèptünk a házba.A kandallóban már ropogott a tűz.Az körűl pedig fotel,ès kanapè volt.Volt egy kisebb konyha is ebédlő asztallal,az emeletre pedig ég lépcső vezetett.minden tiszta volt,ès rendezett,Azonban nem csak mi voltunk a házban.Mert ott volt Clark is.

- Clark?, régen találkoztunk!.- lepődtem meg.

- Miss Melody, örülök hogy újra látom- mondta kedvesen.

Majd megjelent Tobias is,akivel szintèn a gèpen találkoztam, de ő nem volt kedves.

- Clark és Tobias fognak rátok vigyázni,ha mi távol leszünk, ők a két leghűsègesebb barátaink.- mondta Dominick.

- Vannak mindenkinek ruhák a szekrènyben.meg ami kell, 4 szoba van. 1 ben alszok Clark, és Tobias,a másikban én ès Teresa.A maradèk kettőben pedig Dominick, és Melody- osztotta fel a szobákat Diego.

Mindenki bólíntott ès elfoglalta a szobáit.Èn is felmentem az enyèmbe.egy átlagos tetőtèri szoba volt,egy nagy ablakkal.Ami az erdőre nèzett.a szobámban volt egy ágy,egy gardrób,egy èjjeli lámpa,tv, ès nagyjából ennyi.A fürdőszoba pedig szintén az emeleten volt.Benèztem a gardróbba.Átlagos ruhál voltak.De ez okos ötlet,hogy tesznek ruhát.Gondoltam mivel késő van, már lefürdök ezèrt kerestem olyan ruha darabot aminen tudok aludni is.Kivettem egy fekete rövid nadrágot ès egy sima Oversize rózsaszín pólót.Gyorsan megfürödtem.Kifèsűltem a hajam.Aztán lefeküdtem az ágyra.Nagyon fáradt lehettem mert amint ágyba kerűltem már el is aludtam.

Reggel 4.

Korán fent voltam.Felvettem egy fekete farmer nadrágot,egy Piros pulóverrel.Felhúztam egy fekete cipőt.Ami szerencsère jó volt rám.a hajam kontyba fogtam.Aztán lementem a konyhába.Mèg mindenki aludt.Ezèrt halk voltam.Nekiláttam reggelit csinálni.Vagyis rántottát.Mikor le akartam ülni az asztalhoz észrevettem egy cetlit rajta.Amin ez állt:
A telefont ne használd!,ne hívj senkit, és ne is üzenj, könnyen lenyomozható!

Megettem a reggelim, majd elmosogattam magam után.Aztán a kandallóhoz mentem, és helyet foglaltam a kanapèn.A bejárati ajtón pedig bejött valaki.Dominick volt az,Egy rakás fa volt a kezèben.

- Te már fent vagy?- kèrdezte, miközben a kandallóhoz sètállt ès letette a fa darabokat.

- igen már rég.- válaszoltam.

- hamar elmentél tegnap, Teresa mondta hogy alszol mikor benèzett hozzád.

- fáradt voltam,hamar elaludtam.

- Neaggódj,nem lesz senkinek semmi baja- mondta rám nèzve.

- remélem..

Elkezdett közelebb jönni felèm,levette a kabátot, és leűlt mellèm.Èn ránèztem.Ő pedig engem figyelt.

- Addig ne félj, míg én itt vagyok.-kezèvel megsimította az arcomat.

- Ezt ne csináld- keltem fel.s ő is így tett.

- micsodát?.

- Ezt,hogy közel kerülsz hozzám.

- és ez mért baj Melody?.

- Mert...

- Fèlsz?, mitől?, attól hogy átváglak?,vagy kihasznállak?.

- tudom milyen vagy Dominick...

- Tènyleg?, Milyen?.

- Nőcsábász,aki nem áll meg egynèl.Elmesèlte Polla hogy mi volt.Hogy hányszor Megcsaltad.

- Valóban?, és arról nem mesèlt neked hogy akkor már réges régen nem voltunk együtt?.Azt hiszed én ilyen ember vagyok?,akinek van egy komoly kapcsolata és félre lép?,Melody,te nem ismersz még.

- Mègis honnan tudjam hogy milyen vagy?, én csak azt mondom amit látok és hallok.

- Na ide figyelj- jött hozzám közelebb.

Èn pedig hátráltam,addig míg a falnak neki nem mentem,sarokba szorított.

- Azt hiszel amit akarsz,De a szavaimat nem bírálhatod felűl,megèrtetted?.Èn nem az az ember vagyok aki szavahihető.Ès ezt vèsd jól az eszedbe!.

Amint befejezte az utolsó mondatot,mègközelebb jött ès magához húzott,majd megcsókólt.Meglepődtem,de nem ellenkeztem,ezt ő èszre is vette.Majd hirtelen elengedett ès eltávolodott tőllem.

- Te döntesz,velem vagy nélkülem.-tette fel a kérdést.

Tudom hogy szeretem ezt a férfit.Ez nem mehet így tovább.

- veled-mondtam ki.

Most èn mentem közelebb,a nyakába kapaszkodtam ès felugrottam rá.Ő elkapott és szorosan tartott.elkezdett velem az emeletre sètállni,úgy vitt mint valami könnyű párnát.az ajtót kinyitotta,foggalmam sincs hogy,majd lábbal becsukta.Óvatosan az ágyra fektetett,ès felèmkerekedett.

- Biztos vagy benne?- nézett rám komoly tekintettel.

- Biztos- bólíntottam.

S újból nekem esett.kezeivel vègigsimított a derekamon.amitől még a hideg is kirázott.Megfogtam a pólóját ès lehúztam rólla.Az egész teste izomból állt.Majd a ruhadarabok szépen lassan lekerűltek róllunk.