Kibèkülès.

877 41 1
                                    

Azt mondtam a sofőrnek hogy vigyen haza.Az út közben pedig megállás nèlkűl sírtam.

A házba belèpve,a nappaliban Miranda űlt.Persze hogy ilyenkor itthon van mindenki.Mikor meglátott felált.

- Melody,mi történt?- kérdezte Miranda.

Én nem válaszóltam, minél gyorsabban a szobámba indúltam.De velem szembe jött Caleb.Kisírt szemimmel ránèztem.úgy álltam ott mint egy összetőrt kislány.Caleb közelített felèm,ès egyszer csak átölelt.Mindtha tudta volna mire van szüksègem.Ès úgy sírtam tovább.

- Ki tette ezt veled?- Kèrdezte Caleb.

Megfogta a kezèvel az arcom hogy rám nèzhessen.A tekintetemből pedig megtudta.Hogy igen.ő.

- Szóltam igaz?,mondtam hogy Dominicknek ne adjuk Melodyt!-mondta
Caleb az anyjának.

- Melody!, Gyere ülj a nappaliba és mesèld el mi történt-mondta Miranda.

Èn bólíntottam,majd leűltem a nappaliba.Ès elmesèltem mindent amit csak tudtam.

- Èn nem így ismerem Dominickot,nem nèznèm ezt ki belőle-mondta Miranda majd folytatta- Polla egy nagyon ravasz lány, Emlèkszem hogy mikor elhagyta őt Dominick képes volt elmenni Elizához hogy beszèljen a fiával, és mindent megtesz azért hogy vissza mehessen hozzá.

- Ez igaz,mikor Dominickal együtt volt,szinte mindig veszekedtek, és állandóan idegesítette őt valamivel.Mindig panaszkodott Dominick,hogy állandóan hazudgált Polla.-mondta Caleb is.

- Ez az ő terve lehetett akkor?,direkt szét akar minket választani?-kèrdeztem.

Calebnek csörgött a telefonja,el kellett ithonról mennie.Így Mirandával maradtunk ketten.

- Tudod Melody,mikor én és apád,eljegyeztük egymást,sokat veszekedtünk.Hisz Charlest mindig körűlvettèk a nők,ès nagyon sok barátnője is volt.De mikor engem megismert.Ès én is őt.Megváltozott.Persze a legelejèn, sokszor megcsalt.De mikor láttam hogy megváltozott,megbocsájtottam.Èn harcoltam a szerelmünkèrt.Ès ha ezt nem tettem volna meg,most nem lenne egy ilyen szép családom.Akármennyire is vannak rossz napjaink.Nagyon szeretjük egymást.Tudom hogy ezt nem mutatjuk ki.De a négy fal között mikor csak ketten vagyunk,megbeszèlünk mindent.nem szabad megengedned hogy bárki is közètek álljon.Hisz látom hogy szeretitek egymást.Te nagyon hirtelen haragú vagy, és ezért sokszor olyat teszel amit nem kellene.De megváltoztathatod ezt.Ha akarod.Èn azt mondom,hogy ne hagyd hogy az a nő közètek álljon!.

- De akkor miért Pollának hitt?, miért nem nekem?.

- megpróbáltad őt meghallgatni?,vagy megkèrdezted hogy miért van itt, és megmutattad neki a képet?.

- Nem- hajtottam le a fejem.

- Akkor menj, és ne hagyd hogy elvegyèk a szerelmed!.

Igaza volt Mirandának.Polla be akar fèrkőzni közènk, és mindent megtesz hogy ő nyerjen,de ezt nem hagyhatom.Beűltem újra az autóba, és elindúltam Dominick házához.majd mikor oda èrtem láttam hogy egy villany sem èg már.De becsengettem.hirtelen felkapcsolódott a villany.Ès valaki ajtót nyitott,ez a valaki nem más volt mint Polla.fèlre löktem őt az útból,ès bementem a házba.

- mègis mit művelsz?.

- Hol van Dominick?- kèrdeztem.

- Mit akarasz tőle?, szállj már le róla!.

Megnèztem az emeleten,minden szobában de sehol nem találtam.ezèrt vissza mentem Pollához.

- na ide figyelj!-lèptem közelebb hozzá-Tudom mit akarsz elèrni,de ezt nem hagyom,Dominick soha nem volt a tièd és nem is lesz!,ha pedig nem állsz el az utamból ès játszod a kis játèkos- ekkor megfogtam a haját erősen meg is cibáltam,ő meg sipákolt- akkor ne fèlj,teszek róla hogy megbánt még azt is hogy megszülettèl,felfogtad?-majd erősen ellöktem őt,leesett a földre.

- Elmondom hogy megfenyegettèl!.

- Mond csak,kapsz még tőllem rosszabbat is, vigyázz magadra.-majd kimentem az ajtón és vissza űltem az autóba.Gondolkoztam hogy hol is lehet aztán eszembe jutott a kikötő!.Hisz mesèlte is,ha bármi gondja van oda megy.Ezèrt mondtam a sofőrnek hogy vezessen oda.
 
........

A tengerparton sètállva mèg hidegebb volt.Amint a kikötőhöz èrtem,az egyik hajón megláttam hogy fény van.Tudtam hogy Dominick van ott.Lassan oda sètálltam a hajóhoz,ès megláttam hogy fent ül a hajón,nekem háttal Dominick ès a tengert nèzi.felmentem a hajóra.S mikor oda értem ahol Dominick volt.megszólalt.

- Mit keresel itt?-kèrdezte rám sem nèzve.

- Kaptam egy képet,amin èpp csokolóztok Pollával.Emiatt mentem el hozzád-mondtam el.

Erre rámnèzett.

- Miről beszélsz?.

- valaki elküldött nekem egy képet, rólatok,ahogy egy autónál álltok ès èpp csokolóztok,mikor a házhoz èrtem és megláttam őt..

- Mutasd azt a kèpet- felkelt ès elèm sètállt.

Èn elővettem a telefonom ès megmutattam.

- Ezen a képen úgy néz ki mindtha megcsókolna,de nem tette ezt,Aznap mikor elmentem este, azért mentem el mert felhívtak hogy részeg.Èn meg elmentem hogy ne csináljon hülyesèget.Aztán elhoztam őt magamhoz,mivel haza nem vihettem ilyen állapotban.

- Te sem gondoltál volna másra.Kapsz egy képet a semmiből, aztán..

- Èn hittem volna neked,hagytam volna hogy elmagyarázd.De te megint oda adtad a gyűrűt mert ez mindenre megoldás ügye?,minden kis problèma után elmenekülsz igaz Melody?.

- Nem,ez nem igaz!.

- Itèlkezel, mielőtt megkèrdeznèl bármiről is.Hányszor szeretnèl úgy viselkedni mint egy kislány?, hányszor akarsz elfutni a problèmák elől?, hányszor akarod még vissza adni a gyűrűt Melody?.

- Nem viselkedek úgy mint egy kislány!,most is itt vagyok,hogy megoldjuk.Azèrt viselkedek így mert soha nem voltam még ilyen szerelmes mint most belèd Dominick.Polla csak közénk akar állni, és mindent el is követ hogy megvalósuljon,te nem látod?. Ő küldte nekem a képet.Ès mindent direkt csinál.

- Azt hiszed nem tudom?.Ismerem őt.De nem tud közénk állni,mert nem engedem.Melody, hányszor szeretnèd mèg eljátszani ugyan azt?.

- Velem nem osztasz meg semmit,nekem nem mondasz el semmit, így hogy tudjak bármit is Dominick??.

- Talán kèrdezz.

- és még èn vagyok kislány,Te vagy egy kisfiú.

- Nem èn lázadtam fel kétszer is a semmièrt.

- A semmièrt?,Dominick te nem hittèl nekem.megfogtad a karom.

- Mèg szèp,mert berontottál hozzám ès elkezdtèl ordibálni.

- igen kiabáltam,mert szeretlek és meg akartam vèdeni a szerelmünk,ekkora baj ez?.össze akarod törni a szívem?,amit darabbokkènt raktam össze?.

Dominicknek lágyabb lett a tekintete.Derekamnál fogva magához húzott.

- itt ez a gyűrű,ha mègegyszer leveszed, többé nem fog felkerűlni az ujjadra.

- ha mégegyszer így viselkedsz velem,nem is kell többször felhúznod.

Dominick megcsókolt.Èreztette velem hogy fontos vagyok neki.Ő nem a szavak embere.De ha a szemèbe nèzek,azt látom hogy én vagyok a legfontosabb a számára.Fiatalok vagyunk még,sok mindenen keresztűl kell majd mennünk.Ès ez nem megoldás ha mindenen összeveszünk.Muszály kitartanunk egymás mellett.mert a szerelmünk hatalmas.Èn ès Dominick,elválaszthatatlanok vagyunk.

Próbára Tett Szerelem.Onde histórias criam vida. Descubra agora